Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ifjú házasok 1. rész: Problémák a paradicsomban

2015.01.15

Lane izgatottan várt a hétvégét, hiszen megbeszélt Tonyval, végre együtt lesznek egy kicsit. Azonban péntek délelőtt kapott egy rövid üzenetet a férfitól, miszerint halaszthatatlan dolga akadt Skóciában, ami miatt le kell mondania a megbeszélt találkájukat. A fiatal nőnek kezdett elege lenni a lopott pillanatokból, mikor szenvedélyesen szeretkeztek, bár ez volt a kellemes rész, de azután, a férfi felkerekedett és már ott sem volt. Még át sem tudta ölelni öt percre, hogy megnyugodjon a kéjtől remegő teste. Lane hiába volt vámpír, ezt nem tudta elviselni, hogy a szeretett férfi így semmibe vegye.
Ahogy végig hallgatta az üzenetet, rögtön felkerekedett a könyvesboltba, hogy Lilyvel legyen egy kicsit, hiszen a legjobb barátnőjével alig foglalkozott, mióta a nőt átváltoztatták vérfarkassá. Azonban minő meglepetés, Lily szintén Skóciába utazott. Szinte irigy volt, hiszen a barátnője jóval kielégítettebb volt nála, hiszen Kyle Lilyvel aludt éjszaka, miután kiélte rajta minden perverzióját. Habár a két nő nem beszélte ki a párjaik szexuális fantáziáit, sem a szokásait. Lane teste már igencsak sóvárgott egy kiadós és hosszú szeretkezésre, miután csak ölelik egymást, és a párja becézve simogatja a bőrét, míg a teste remegése meg nem szűnik, majd kényelmesen alszanak pár órát, majd ismét újrakezdik az egészet. Mikor Lily szinte csámpásan jött le a boltba Kyle egy-egy látogatása után, Lane igencsak féltékeny volt, hiszen Tony alig foglalkozott vele. Habár Lucas és Laurant nagyon pedálozott, hogy bevágódjanak nála.
Azonban ez most mindenen túlmegy, hogy inkább Philhez menjen el, minthogy vele legyen. Ez annyira abszurd volt számára, minthogy kibéküljön a nővérével. Meg volt a képessége, hogy visszahozza az életbe, de inkább maga vágta volna el a saját torkát egy életlen vajkéssel, minthogy Bellát viszontlássa.
Éppen belépett a kávézóba, de Lily nem volt ott csak a két unokahúga, Kyra és Andrea.
-    Sziasztok Pöttömök. Lily benn van? – kérdezte jókedvűen.
-    Szia – köszönt Kyra, akinek nem tetszett az unokanővére becézése.
-    Szia, Kyle és ő nem rég indultak el Skóciába – közölte Andrea.
-    Csak tudnám, hogy miért lett ilyen felkapott hirtelen a szoknyás pasik vidéke – morogta a nő.
-    Tony is ott van? – kérdezte Kyra.
-    Szerinted? – kérdezte Lane, miközben a pult mögé lépett és megszokásból készített magának egy kávét.
-    Hiányzik neked Tony – állapította meg Andrea.
-    Főleg a méhemnek – vallotta be.
-    Miért nem mész te is el, hátha összejön valami – vetette fel Kyra.
-    Nem hívott senki, biztos Lady Gwendolyn magán birtokán lesznek el – löttyintett némi rumot a kávéjába.
-    Ezért kell elmenned, hogy az anyósod orra alá dörgöld, hogy nem lökhet félre – ellenkezett Andrea.
-    Jut eszembe, hogy jött be neked a Jimmy herceg? – váltott témát Lane.
-    Aranyos srác, de nem az esetem – ellenkezett a lány.
-    Jól van csajos, de ha ki akarod próbálni az ágyban, akkor elintézem, hogy egy helyiségben maradjatok – kacsintott rá Lane, majd távozott. – Ja rátok bízom a boltot – fordult vissza egy pillanatra, majd elindult a lakása felé. Ahogy belépett az ajtón, és levetette magát az ágyra, átjárta a vágy, hiszen itt vesztette el a szüzességét, itt lett Tony párja. – Nem, nem fogom hagyni, hogy megint félresöpörjenek Tony mellől. Nem játsszuk el megint ugyanazt – hagyta el idegesen a lakást. Hazament a Mealorie házba, ahol kapkodva összepakolt egy kis gurulós bőröndbe, miközben lekérte Tony kódjaival az északi vérfarkas állomások címeit.
Miután ezzel megvolt, lement a garázsba, és lenyúlta Quinn kocsiját, mivel a bátyjának volt mindig a legpedánsabb természete. A kocsija is ezt tükrözte, mindig makulátlanul tiszta volt, jó műszaki állapotban, és a jelen pillanat legfontosabb mindig tele volt a tank is. Hagyott egy hanyag üzenetet, hogy ő vitte el, majd elindult. Bár volt egy olyan érzése, hogy a fivére már a Danvers birtokon van, és igencsak jól elvan Emilyvel.
Ahogy Lane nézegette a listát, megakadt a szeme az Okleight néven. Mintha Phil barátnőjének is ez lenne a vezetékneve. Első támpontnak jó, hátha volt testőr tud valamit a kicsapongó vőlegényéről. Tony mostanában egészen kifordult önmagából, mintha Lane már nem lenne olyan fontos számára. Azonban ez több ponton is sérült elmélet volt, hiszen hét évig beérte annyival, hogy bámulhatja őt a távolból és vigyázhat rá. Most pedig egymáséi lettek, szeretik egymást, és az ellenségeiket is félreállították. Ki se kellene szállniuk az ágyból, ahogy Tony kezdetben tervezte, de akkor Lane kért lassítást, hogy rendezzék el az életüket, azonban most a férfi nyomja a féket, sőt sorozatosan hátráltatná a kapcsolatukat.
A vezetési stílusára enyhe kifejezés volt, hogy életveszélyes. Elege lett belőle, hogy valaki vagy valami mindig közbejön, hogy Tonyval lehessen.


*
 

Phil és Sarah az Okleight kastély parkjának egyik fája alatt pihentek, mikor meghallották, hogy valaki igen nagy sebességgel érkezik. Érdeklődve kapták fel a fejüket, hogy mégis ki ilyen merész. Azonban mikor meglátták a kocsit farolni egyet, Phil fájdalmasan fogta a fejét.
-    Ismered? – kérdezte Sarah.
-    A leendő hercegné – közölte Phil, miközben felállt a nő mögül, és a kocsi felé igyekezett, amihez két fiatalabb őr ért oda először.
-    Megállni! – kiabált rá az egyik Lane-re, mire a nő könnyed mozdulattal lökte arrébb.
-    Mocskos nőszemély – dühödött fel a másik, és már készült megütni a nem túl jókedvű drakliát, mire Lane elkapta a karját, és könnyeden hátracsavarta.
-    Laney nem kell ilyen agresszívan viselkedni – sietett oda Phil.
-    Neveld meg a pincsiket – lökte el a feltartóztatott fiatalt.
-    Mi a baj Laney? – kérdezte lefogva a feldühített fiút.
-    Hol van Tony? – tért rögtön a tárgyra.
-    Nem tudom – sóhajtott mélyet.
-    Phil, nagyon jó barátomnak tartalak, de légy szíves ne hazudj nekem, mert téged is kénytelen leszek megütni – mondta kissé idegesen a nő.
-    Lane hidd el, Tony okkal van távol tőled – próbált a lelkére beszélni.
-    Én megértő vagyok. Ha elmondja, hogy mi a baj, akkor elfogadom, hogy egy időre el kell válnunk, de ha nem mond semmit, csak felszívódik, még a vámpíroknál se jó jel a jegyesség alatt – fonta keresztbe a mellkasa előtt a karjait.
-    Minden rendben? – érkezett meg Sarah is.
-    Nyugalom kicsim! – ölelte át védelmezően a szőke nőt Phil.
-    Ki ő? – kérdezte Sarah.
-    Kedvesem enged meg, hogy bemutassam neked Lane Mealorie-t, aki Tony menyasszonya. Lane, ő itt az én menyasszonyom Sarah Okleight – mutatta be egymásnak a két nőt.
-    Örvendek – eresztett meg egy halvány mosolyt Lane.
-    Szóval te lennél a legendás LAOM? – kérdezte kíváncsian Sarah.
-    Igen, de már LAOMS vagyok, mióta Tony párja lettem – bólintott a vörös hajú nő.
-    Örülök, hogy találkoztunk – felelte a házigazda.
-    Nem különben – helyeselt Lane. – Szóval Phil, hol van Tony?
-    Felhívom neked, mert nem mehetsz még oda, ahol most van – vette elő idegesen a telefonját Phil.
-    Nekem úgy is jó – sóhajtott mélyet a draklia, miközben ökölbe szorultak a kezei, hogy miért nem mehet oda, ahol Tony van. Miért titkolózik megint előtte? Phil közben tárcsázott, majd a füléhez emelte a készüléket.
-    Szia Tony, most azonnal ide kell jönnöd a helytartói kastélyba! Itt van Lane, téged keres, és nagyon nincs jó kedvében – hadarta idegesen.
-    Kérem – nyúlt a telefonért.
-    Fél óra múlva itt van – nyomta ki Phil.
-    Megkértelek rá, hogy add ide a telefont – mondta idegesen Lane.
-    Az lehet, de még nem vagy hercegné, hogy parancsolj nekem – tette el a készüléket.
-    Nos, félóra bőven elég, hogy kinyírjalak és megkínozzalak – vette le a kabátját.
-    A francba – nyelt nagyot Phil.
-    Már késő – mondta Lane, és a kocsijára dobta az előbb levett ruhadarabot.
-    Laney beszéljük meg! – kérte Phil.
-    Talán meggondolom magam, ha elmondod, hogy Tonyval mi történt? – tolta fel a felsője ujját.
-    Az esküvőtök előtt el akar intézni még néhány dolgot, de ezekkel nem akar téged fárasztani, hiszen így is elég gondod van a Mealorie központtal és a házatok átépítésével – indokolta meg a férfi.
-    Nem hiszek neked – szűkültek össze Lane szemei, és úgy méregette a hosszú hajú férfit.
-    Hidd el, hogy nem hazudok – lett idegesebb Phil.
-    Lane. Anthony herceg itt se sokat mutatkozik. A legnagyobb titokban kért néhány dolgot, de a közreműködő katonák nem beszélhetnek róla – vette védelmébe szerelmét Sarah.
-    Legalább a barátnőd okosabb nálad – lépett oda Phil mellé Lane, és szorította meg a vállát.
-    Laney bízz kicsit Tonyban! – kérte Phil, miközben megjelent Kyle, és egy bögrét tartott Lane elé.
-    Úgy látszik, megint jó kedvedben vagy – állapította meg a szőke.
-    Kösz – vette el a bögrét, és nézte meg, hogy mit is kapott a ridegebb férfitól. Egy pillanatra mosoly suhant át az arcán, mivel Kyle kávéval lepte meg. Óvatosan kóstolt bele, és döbbent rá, hogy Kyle ismeri annyira, hogy miként szereti a kávét. – De hogyan? – kérdezte.
-    Lilyt figyeltem, mikor neked készített egyszer kávét – vonta meg a vállát.
-    Jót tesz neked, hogy egy könyvtárossal lógsz – mosolygott Lane.
-    Kislány korába már neki adtam a karomról a piros szalagot, olyan ösztönös volt, hogy kijelöltem, hogy a párom legyen egy nap. Bár most mintha megtorpanna – vetette fel.
-    A kávéért cserébe kipuhatolom, hogy mi is a baja – ivott bele ismét.
-    Ez szemétség, én próbállak megnyugtatni, míg ő ideállít egy kávéval, és már minden rendben – háborodott fel Phil.
-    Ő ért a nyelvemen, míg te nem. Bár szerintem te csak Sarah nyelvén értesz – szemétkedett Lane.
-    Ő jó testvér, szabályok szerint játszik, veled és velem ellentétben – védte meg a fivérét Kyle.
-    Kijavítanálak, te és én a saját szabályaink szerint játszunk, míg ő másokét követi – felelte Lane.
-    Ahogy elnézlek, Tonynak mozgalmas éjszakája lesz – állapította meg Kyle.
-    Persze azonban elő kellene kerülnie. Amilyen dühös vagyok rá, nem hinném, hogy olyan könnyen a bugyimba jutna – folytatta a kávéja fogyasztását.
-    És belőled lesz a hercegné – sóhajtott mélyet Phil, miközben Sarah mélységesen elpirult.
-    Lily merre van? – kérdezte Lane témát váltva.
-    Alszik – felelte Kyle.
-    Éjszaka nem hagyod? – állapította meg Lane.
-    Irigykedsz rá – vágta rá közömbös hangnemben Kyle.
-    Talán – vont vállat Lane, miközben a bensője ordított, hogy Tonyt akarja.
-    Közeledik Tony – vonta fel a szemöldökét Kyle.
-    Meghallottad a motorod hangját? – húzódott gúnyos mosolyra Lane ajka.
-    Lily hangja után a második kedvence – jegyezte meg Sarah.
-    Kedvellek, legalább a pasiddal ellentétben, neked van humorod – itta ki a kávéját Lane.
-    Tony meg fog ölni téged – címezte a fivérének Phil.
-    Mert kávét adtam neki? Hagytam volna, hogy kitépje a torkodat, és a menyasszonyod szeme láttára verjen össze? – kérdezte Kyle, miközben elvette a bögrét Lane-től. – Egyébként is, Lane kávéfüggő Tony mellett a másik szenvedélye a koffein.
-    Te meg állítólag, hogy nem vagy a társas kapcsolatok híve, egész jól alszol Lily ágyában – vágott vissza Lane. Ahogy kimondta feltűnt a láthatáron a hatalmas fekete motor, és a nyergében Tony.
-    Sziasztok – üdvözölte a barátait és szerelmét.
-    Beszélnünk kell – tűnt el a nyugalom Lane arcáról, és visszatért rá a kérlelhetetlen harag.
-    Beszélgessünk – szállt le a motorról, és lépett oda a nő mellé, és mielőtt bármit is mondott volna, megcsókolta Lane-t. látszólag a nőnek nem volt ellenvetése, de ahogy elváltak az ajkaik, Lane ököllel arcon ütötte a férfit, akivel össze szándékozta kötni az életét.
-    Ezt miért kaptam? – kérdezte az arcát fogta.
-    Még kérdezed? – háborodott fel Lane.
-    Némi időt kértem, míg mindent rendbe hozok – dörzsölte meg az ütés helyét.
-    Cassieltől szabadságot kaptam, és te is kivívtad a néped és a bátyáid elismerését. Mennyit hallgattam, hogy hét évig hiába leskelődtél utánam, mikor végre együtt lehetnénk, te valamit kitalálsz kifogásnak, hogy miért nem vagy velem. Rohadtul kiábrándító vagy hercegem – mondta gúnyosan Lane.
-    Na jó, én mentem megnézem a kedvesemet – hagyta ott őket Kyle.
-    Milyen romantikus lett valaki hirtelen – kiabálta utána Lane.
-    Köszi, hogy felkeltetted – fordult vissza egy percre a szőke hajú farkas, és még tőle szokatlanul egy vigyort is megengedett.
-    Sarah, menjünk le a vízeséshez! – javasolta Phil.
-    Egyetértek – bólintott a szőke hajú nő, majd egymásba karolva távoztak.
-    Rendben Lane, hallgatlak – sóhajtott mélyet Tony.
-    Mi történt velünk? – kérdezte szomorúan a nő. – Miért kerülsz engem?
-    Nem kerüllek, csak előkészítem a közös életünket – tiltakozott.
-    Ez marhaság. A közös életünkhöz én is kellek, nem csak te. Miért gondolod azt, hogy amit te fogsz nekem mondani, én aszerint fogok melletted élni. Jó ég, igaz nem egy alázatos konyhatündér mintafeleséget akarsz magadnak, aki mindig tökéletes és egyetlen vágya, hogy kiszolgáljon téged? – lett igen dühös.
-    Lane nem akarlak megváltoztatni – próbálta lebeszélni a nőt az ostoba téveszmékről.
-    Akkor miért nem vonsz be az életedbe? Miért te akarod megteremteni a jövőnk körülményeit? Szeretem a testvéreimet, az oké, de nekik is van életük. Tudod milyen fájdalmas látni, hogy ők boldogok a párjaikkal, míg én soha nem tudom, hogy mikor jut nekem egy pár perc hamis boldogság, mert amit tőled kapok nem igazi boldogság, csak a nemi vágyaidat csillapítod miközben elhiteted velem pár röpke pillanatra, hogy nem vagyok egyedül, de mikor ott hagysz kihasználva, én zokogok – mondta dühösen, de a szemeiből elindultak a könnyei is.
-    Laney úgy sajnálom, nem akartam, hogy így érezz – ölelte át a nőt. – Ha tudtam volna…
-    De addig soha nem jutottunk, hiszen kiélted magad mostanság rajtam, aztán mentél is. Legutóbb még leöltözésig sem jutottunk el, nemhogy a hálószobáig. Egy eldugott folyosón tettél magadévá, és mikor elélveztél, mentél is, mintha valami olcsó szajha lennék – ütötte meg a férfi mellkasát. – Megígérted nekem, hogy a hétvégén végre velem leszel, azonban még arra sem méltattál, hogy felhívj és elmond. Ehelyett egy rövid üzenetet írtál, hogy valami halaszthatatlan jött közbe. Mi lehet fontosabb számodra nálam, nálam, aki a társad vagyok. Állítólag ti farkasok nagyon nagy tiszteletben tartjátok a párotokat, de te nem tisztelsz – lökte el magát a férfitól.
-    Rendben, hagy mutassam meg, hogy miért is mondtam le! – kérte a nőt.
-    Azt hiszed, hogy csak egy szimpla hiszti, hogy mutatsz valami csodálatosat, aztán rögtön szétteszem a lábam és utána egy pár hétig elleszünk, majd megint találsz valamit, amire azt mondod, hogy valami mindkettőnknek fontos dolgod van, de én nem mehetek a közeledbe. Talán kezded szégyellni, hogy egy vámpír a párod? – kérdezte idegesen.
-    Lane túl zaklatott vagy. Kérlek, hogy adj nekem egy lehetőséget, hogy bizonyíthassak! Sajnos megszoktam, hogy egyedül küzdök, hogy megvédjelek mindentől – fogta a tenyerei közé a nő arcát.
-    Nem vagyok gyenge halandó, mint ahogy hét éven keresztül. Azonban te még mindig ugyanaz a gyáva alak vagy, aki nem mert odajönni hozzám, aki hét éven keresztül rettegett, hogy mi is fog történni, ha megmutatja magát nekem – akadt ki végleg.
-    Gyere velem! – fogta meg a nő kezét, és berángatta magával Lane kocsijába.
-    Ezért még nagyon sokáig fogsz szenvedni – fenyegette meg a nő.
-    Azt hiszem, jogos a büntetés – bólintott Tony, majd indított.
Csodás tájakon hajtottak keresztül, amit Lane ámuldozva nézett volna, ha nem lett volna ennyire dühös. Nem gondolta volna, hogy ismét olyan dühös lesz Tonyra, mint anno tizenévesen, mikor partnerek lettek. Azonban akkor nem érzett ilyen szintű szexuális feszültséget, hiszen akkoriban nem tartotta vonzónak Tonyt, míg most alig tudja visszafogni magát, hogy ne érintse. Tony szemmel láthatóan jól megvan nélküle, hiszen már közel sem tekintett rá olyan szenvedélyesen.
-    Mondd el, hogy miért jársz ide! – szólalt meg tíz perc hallgatás után Lane.
-    Egyik oka, hogy a házamról, amiről beszéltem, kicsit kibővítettem. Másik oka, hogy úgymond az egyik barátom meghalt a párjával együtt, és megörököltem a lányukat. Julie csak engem fogad el, és nem tudtam magára hagyni. Azt gondoltam, hogy néhány hét után találhatok neki egy farkaspárt, akik gondoskodnak róla – mondta bűnbánóan.
-    Miért ne nevelhetnénk mi ketten, hiszen a társad vagyok, és úgymond a gyermek téged tekint apjának – nem értette először, de aztán rájött. – Várj, kitalálom. Nem vagyok elég jó anyának, nem tartasz vámpírként képesnek, hogy egy gyermek anyja legyek – estek rosszul neki ezek a gondolatok.
-    Nem Lane, Julie retteg a vámpíroktól. Szerintem nem tudná elfogadni, hogy egy vámpírt nevezzen anyjának – felelte Tony.
-    Szóval csak a nemi vágyaid kiélésére vagyok jó, és hogy villogj a politikai elit előtt, hogy milyen erős és nagyhatalmú társad is van. Azonban te is tudod jól, hogy a lelkem emberi. Emberként vannak szükségleteim, amiket neked kellene kielégíteni – beszélt továbbra is keményen a férfival.
-    Lane rajtam politikai nyomás van, miközben próbálok megfelelni a barátomnak tett ígéretemnek – felelte a férfi.
-    Beledöglenél, ha hagynád, hogy segítsek neked? Harcos vagyok, bírom a fájdalmat és a nyomást, de a hiányodat nehezen – felelte Lane.
-    Julie-t látva is remélem ezt mondod majd – nyelte le a dühét.
-    Miért olyan ellenséges a vámpírokkal? – kérdezte a nő, akinek valami bűzlött a történetben.
-    A fivére még mindig kómában fekszik a támadás óta. A birtokomon vannak, amit arra készítek fel, hogy egy nap a közös otthonunk legyen – sóhajtott mélyet.
-    Állítólag a közös otthonunknak szánod azt a házat, mégsem tehetem be oda a lábam, mert van egy vendéged, aki retteg a fajtámtól. Szerinted ez nem abszurd? – kérdezte felháborodva Lane.
-    Egy régi ígéret, ami a mostani életemre is kihat. Vérfarkas vagyok, a szavam… - nyelte le a mondatot, mintha idő közben meggondolta volna a mondandóját.
-    Ja igen, a szavad többet ér, mint egy nyomorult vámpír szava. Te attól nemesebb vagy – lett szomorú a hangja. – Állj meg! Hallod Tony állj meg! Mi végeztünk egymással! – csordultak végig a könnyei az arcán.
-    Lane nem így gondoltam – tiltakozott.
-    De pontosan így gondoltad. Csak a vérem számít neked, ami igazán halhatatlanná tesz téged. Fejezzük ezt be! – kérte a nő.
-    Lane, ebbe nem egyezem bele – mondta határozottan Tony.
-    Késő – ütötte meg a férfi arcát, mire Tony félreállt a kocsival.
-    Lane kérek egy esélyt – mondta határozottan.
-    Előbb változz vissza azzá a férfivá, akibe beleszerettem és a lakásomban szeretkeztem. Aki feláldozott volna értem mindent. Most engem áldozol fel minden másért – szállt ki a kocsiból. – Szólj, ha eldöntötted, hogy melyik megoldást választod! – kerülte meg az autót, és nyitotta ki a vezetőülés felőli ajtót.
-    Hányszor kell még elmondanom, hogy nekem te vagy a lényeg? – szállt ki, miközben Lane arcát a két keze közé fogta.
-    Nem adtam engedélyt, hogy hozzámérj – ütötte meg megint a férfit.
-    Már itt vagyunk a birtokunkon, szóval egy kis játékban benne vagyok – húzta magához közel a nő arcát, és durván megcsókolta a kívánatos telt ajkakat. Lane dühösen lökte el magától. – Játszunk! – mosolygott a nőre.
-    Nem játszom veled semmit, felnőttek vagyunk viselkedjünk eszerint! – kérte idegesen Lane.
-    Felnőtt játékokra gondoltam – eresztett meg egy eszelős vigyort. – Itt vagy egy minden tekintetben éhes farkas területén éppen, nekem elhiheted nagyon vad játékokról lenne szó – került Lane háta mögé, és ölelte át.
-    Tony nagyon rossz az időzítés – próbálta lelökni magáról a férfit.
-    Mit gondolsz, hogy nekem nem hiányzik a tested? Azt hiszed, hogy nem emészt el a vágy, de hercegként azt nevelték belém, hogy a gyengékkel és az alám rendelt farkasokkal foglalkozzam, a kölykök a jövő szempontjából a legfontosabbak – harapta meg a nő fülét, aki felnyögött a hirtelen fájdalomtól. A hangjában nem volt semmi kéjes, mint Tony egyéb harapásánál.
-    Te nem vagy normális – sziszegte összeszorított fogakkal Lane.
-    Ezt hozod ki belőlem kedvesem – szorította meg a nő mellét, akiből egy újabb nyögés szakadt ki, de már a hangjában volt némi vágy is, hiszen már annyira vágyott Tony közelségére. A férfi testének melege őt is teljesen feltüzelte.
-    Szóval le akarsz vadászni, és itt az erdei avaron akarsz megdugni – állapította meg Lane.
-    Ha elérsz a házig, akkor jó lesz a házban is megejthetjük – csókolt a nő nyakába.
-    Nem, nem fogsz levetkőztetni most. Nem tehetsz meg mindent, amit szeretnél – lökte le magáról a férfit.
-    Ha levadászlak, akkor le kell vetned a ruháidat – felelte Tony. – Erős vagy, de tudod jól, hogy ellenem nem vagy elég – érződött a hangján a visszafogott farkas.
-    Most nem tudom eldönteni, hogy te vagy a farkas akar engem, de abban biztos vagyok, hogy egyikőtök biztos nem – felelte dühösen.
-    Laney mi lenne, ha még egy kicsit átgondolnád? Mondjuk megmutatnám a világot, amit kettőnknek építek – erőltetett nyugalmat a hangjára.
-    Ez a baj, hogy te építed, és nem mi. Hát nem érted, én szeretlek, és szeretnék veled lenni. Azonban te ellöksz magadtól, ami nagyon fáj. Azt híresztelik, hogy a vámpírok szeretik a fájdalmat, de ez egy hülyeség, mivel mi is a boldogságot szomjazzuk. Rájöttem, hogy nem ember akartam lenni, hanem emberi. Ha azt mondom ember, bezársz és mindentől védelmezel, míg ha azt mondom, hogy vámpír akkor magamra hagysz, mondván tudok magamra vigyázni, és magaddal foglalkozol, a saját szükségleteiddel. Egyik esetben sem vagy tekintettel rám – dühöngött.
-    Akkor azzal a konkrét céllal jöttél ide, hogy véget vess a kapcsolatunknak? – kérdezte Tony, a hangján érződött, hogy a fenevad egyre dühösebb.
-    Nem, veled akartam lenni, de rájöttem, hogy soha nem lehetek számodra az első, mert mindig találsz valamit, vagy valakit, akit elém helyezel – törölte meg a szemét.
-    Lane körülbelül annyi idős lehettem, mint most Julie, mikor Lucas össze-vissza hazudozott nekem az anyámról és az állítólagos haláláról. Azt hittem, hogy tényleg haladó volt, akinek azért kellett meghalnia, hogy én élhessek. Magamat hibáztattam, mint most ő, pedig nem tehet róla. Nem tudtam nézni, hogy egyedül küzd meg a fájdalommal. Adni akartam neki egy kis időt, mire a közelébe engedhetlek – rimánkodott a nőnek.
-    Értem – sóhajtott mélyet Lane. – Még fenn van a nap. Szerinted így találkozhatom vele a szabadban, hogy meggyőzhessük, hogy én más vagyok, mint a többi vámpír? – tárta szét a karját.
-    Amíg Jeremy, a bátyja jobban nincs, addig kevés rá az esély – tiltakozott.
-    Mi a fiú baja? – lett kíváncsi Lane.
-    A rájuk támadó vámpírok összezúzták az elméjét. A legjobb gyógyítóink nagyjából rendbe hozták, de valamiért még mindig nem ébred fel, habár a lelke nem akar, vagy testi akadályai vannak – elmélkedett Tony.
-    Engedj oda a fiúhoz, hagy legyek LAOM, aki képes visszahozni a holtakat, akiért akarsz engem. Egy időre hajlandó vagyok azzá válni, de nem leszek örökre ő. LAOMS akarok lenni, aki a társad, a nő, akivel te is le akarod élni a hátralevő örökkévalóságot – fenyegette meg.
-    Rendben, de utána vadászni akarok – csókolta meg a nőt, aki végre nem tiltakozott, igaz nem is csókolta őt olyan szenvedéllyel.
-    Talán beleegyezem, de ne várj tőlem túl sokat! – figyelmeztette.
-    Vadul akarlak szeretni – lihegte a nő arcába.
-    Én viszont szerelemre és szenvedélyre vágyom. Döntsd el, hogy egy vad és intenzív együttlét, vagy egy hosszú és tartalmas szeretkezés – tolta el magától egy ujjal a férfit, aki megértette a mondandója lényegét.
-    Nagyon ajánlom, hogy a vadmacska énedet ne tűntesd el! – mosolygott Tony.
-    Erről később beszélünk – eresztett meg egy mosolyt végre Lane is.
-    Rendben – ölelte meg Tony, majd ölbe is vette.
-    Hé, tudok menni – tiltakozott Lane.
-    De én vinni akarlak, mert így nagyobb felületen érintelek, mintha csak a kezedet fognám, és Julie is jól tudja az ablakból figyelve a visszatértemre, hogy az asszonyomat tartva a karjaimban érkezem hozzá – csókolta meg ismét.
Lane nem felelt, és nem is fészkelődött. Tony nyakát átkarolva élvezte a férfi érintését, a gyengéd ölelést, és csodálta a szilárd erőt, amivel mindezt véghezvitte. Persze érezte, hogy a férfi vágyik rá, ami egy elégedett mosolyt váltott ki belőle.
Hamarosan feltűnt a hatalmas ház, aminél szebbet nem tudott volna elképzelni. Való igaz, hogy mindig megnézte a hasonló építményeket, akár a valóságban, akár képen. Hatalmas üveg ablakai voltak, három szintes monumentális épület kőből, de rengeteg fa berakás is volt rajta.
-    Ez lesz az otthonunk, később megmutatom, de most elteleportálok veled a kórházba, ami a közelben van. Azt akarom, hogy mielőtt elveszek benned, találkozz a gyerekekkel – mondta éhesen.
-    Rendben – bújt jobban a férfihoz, aki koncentrálta az erejét, majd a következő percben
-    Végre Tony – szaladt eléjük egy kislány, aki körülbelül tíz éves lehetet.
-    Szia Julie – köszönt Tony.
-    Szia – fordult felé Lane.
-    Ő ki? – lett ideges a gyerek.
-    Hé, légy udvarias vele! – szólt rá Tony.
-    Elnézést – pirult el, és fordult el. Lane kissé harsányan nevetett fel.
-    Semmi baj, legalább tudjuk, hogy örül neked – simogatta meg Tony arcát.
-    Julie, ő itt a menyasszonyom Lane. Kedvesem ő itt Julie, akiről meséltem neked – nézett Lane szemébe.
-    Szóval ő lenne a lánykád – állapította meg a nő.
-    Igen, az ő apja lettem – sóhajtott mélyet Tony.
-    És engem kihagytál volna belőle – fészkelődött Lane, jelezve, hogy le akar szállni.
-    Más szagod van, mint egy farkasnak – mondta ellenségesen a gyerek, miközben Tony elengedte a nőt, aki lassú léptekkel haladt felé.
-    Mert én másmilyen kárhozott lélek vagyok – guggolt le hozzá, és nézett bele azokba a nagy barna szemekbe.
-    Micsoda vagy? – kérdezte kissé ijedten.
-    Drakliának születtem – felelte Lane, miközben végigsimított a kislány arcán.
-    Olyan hidegek a néni ujjai – látszott a rettenet a szemében. – Mint egy vámpírnak – lépett távolabb egy lépést.
-    Mondd csak, te született farkas vagy kicsi Julie? – könyökölt a térdére.
-    Igen – bólintott a gyerek.
-    Nos, a drakliának ugyanilyen születni. Különleges vámpírok, akiket emberi anya szült vámpír apától, akik nem isznak vért, vagyis nem létszükségletük – magyarázta.
-    Hiszen fenn van a nap, a vámpírok nem léteznek napfényben – látszott az ijedség az arcán.
-    De a drakliák igen. Különleges képességűnek születtünk, például szinte minden betegséget meg tudok gyógyítani. Engeded, hogy megpróbáljam meggyógyítani a fivéredet? – nézett a nagy barna szemekbe.
-    Nem, nem mehet vámpír a közelébe – tiltakozott.
-    Ne vámpírként gondolj rám, hanem a herceg menyasszonyaként, vagy Tony társaként! A néped hercegnője leszek, mert a herceged szeret engem, de megnyugodhatsz, ez nagyon is kölcsönös – a határozott zöld szemek jóval sötétebbek lettek a megszokottnál.
-    Tony félek tőle – szaladt oda a férfihez.
-    A gonosz vámpíroknak van tőle félnivalója, tekintve, hogy Lane munkája, hogy vámpírvadász – nyújtotta Lane felé a kezét, aki idő közben felegyenesedett és odalépett a férfihoz, aki átölelte a derekát.
-    És le tudja vadászni azokat a vámpírokat, akik megölték anyát és apát? – kérdezte félve.
-    Ha megtudom, hogy kik voltak, akkor elintézem őket. Ha akarod végig is nézheted, ahogy kitépem a szívüket – mosolygott a lányra. – Megtanulja a többi vámpír, hogy nem szórakozhatnak a párom védelmezettjeivel.
-    Akkor Tony a védelmezőm? – csillant fel a szeme.
-    Igen, szóval légy jó kislány, és fogadj szót nekünk! – kérte türelmesen Lane.
-    Menjük, nézzük meg Jeremyt! Hátha Lane tud vele kezdeni valamit – tanácsolta Tony.
-    Félek tőle – mondta Julie Tony gyomrába.
-    Ha Lane meggyógyítja a fivéredet, akkor bíznod kell benne! – simogatta meg a lány csokoládébarna lányát.
-    Tényleg képes rá? – hitetlenkedett.
-    Annál is többre, mint azt te el tudsz képzelni – felelte Tony.
-    Mikre? – lett kíváncsi és mohó.
-    Hé, szeretnék néhány titkot megtartani magamnak, hiszen ettől leszek titokzatos, és Tony területét is ezzel védem igazán – felelte Lane.
-    Menjünk Jeremyhez! – javasolta Tony, és kettőjük közé húzta a gyereket, jelezve Lane-nek, hogy fogja meg a lány kezét.
Lane érezte a kislány remegését. Tudta, hogy retteg tőle, de nem akarta hagyni, hogy elmeneküljön. Meg kellett mutatnia, hogy ez kinek a területe, ahová ő csak betolakodott és megtűrik. Tony hozzátartozik, és ezen semmilyen bocitekintetű gyermek nem fog változtatni.

 

 

A mappában található képek előnézete Drakliák

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.