Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. rész: Kiút keresése

2012.10.26

 Ahogy Lane erőtlenül a földre omlott, Tony fájdalmasan ordított fel a mellkasához kapva, térdre előre esett. Kyle termett ott leghamarabb előtte, és próbálta elvinni a gyengélkedőre.

-          Lane-t megtámadták – nyögte, majd a nőhöz hasonlóan elvesztette az eszméletét. Lucas is tanúja volt a jelenetnek.

-          Phil egy csapattal menj a Mealorie központhoz, és segítsetek a testvéreknek! – adta parancsba. – Te meg vidd az öcsémet a gyengélkedőre! – szánta a szőkének.

-          Viszem – bólintott Kyle, és vette a vállára az allélt barátját.

-          Várj, menni akarok én is – tért magához Tony.

-          Biztos, öcskös? – kérdezte Lucas, miközben Kyle óvatosan letette az öccsét.

-          Ne szólj bele! Rohadtul elegem van, hogy mindenki bele akar szólni a Lane-nel való kapcsolatomba – állt a saját lábára, és lélegzett mélyeket. – Menjünk! – intett a két legjobb barátjának, és elindultak a garázsba a motorokhoz. Idő közben utánuk sietett James is, aki igen kellemetlenül érezte magát a kastélyban.

-          Én is jövök – mondta James, miközben felvett egy mágikus vértet.

-          Blaze, menj velük, mert ha valami baja lesz a kicsinek, akkor Wolfram megöl minket – parancsolt a sötét bőrű tábornokra Lucas.

-          Rendben. Kiskutyus, ne menj messze! – szólt a hercegre, akinek a rangját nem ismerte el senki.

-          Nincs jogod így beszélni velem. Lehet, jóval fiatalabb vagyok tőled, és nincsen hercegi rangom még, de akkor is Laurant öccse vagyok, aki nem kutya, hanem farkas. Farkas vagyok én is – mondta indulatosan James.

-          Bizonyítsd, hogy erős vagy! – hívta ki a fiút Blaze.

-          Hé, erre nincs időnk! – szólt rájuk idegesen Kyle, aki ismerte a legfőbb tábornok brutalitását.

-          Két perc, és indulhatunk – felelte James, miközben megropogtatta a kezeit. Az egész olyan komikus volt a vékony testéhez képest, hogy többen gúnyosan felnevettek.

-          Ha ennyire le akarok járatni magad – támadt rá Blaze, nem változva át. James, ügyesen elugrott a támadás elől, majd a faltól elugorva oldalról elkapta Blaze-t, és a tenyerét a fejére tette. A sötét bőrű tábornok már lökte volna el, mire remegés vonult át a testén. A szemei mereven bámultak előre, és térdre esett. A teste egyre inkább rázkódott, mialatt a szájából fehér hab bukkant elő. Mindenki megmerevedve nézte, ahogy a kis gyenge herceg szimplán az érintésével semlegesíti a legerősebb tábornokukat. Néhány pillanat múlva James el is engedte, mire Blaze teste ernyedten borult a földre.

-          Remélem, már senki nem gondolja, hogy egy gyenge senki vagyok, aki Wolfram árnyékában élt eddig és nem vagyok anyuci kicsi fiacskája sem – tartotta magát, pedig Tony jól tudta, hogy nagyon kimerítette az előbbi mutatvány.

-          A kocsimba ülj be James! – parancsolt az öccsére Tony, miközben magához vette a kardját, és a fivére mellett lépkedve tartott a garázs felé.

-          Hercegem, van szükség még segítsége? – kérdezte egy fiatal harcos, aki eddig csak az akadémián látott Tony. Tudta jól, hogy jóval fiatalabb tőle.

-          Nem tudjuk, hogy ki is az ellenfél. Szívesen veszem bármelyikőtök segítségét, de tudnotok kell, hogy a Mealorie testvérek megmentésére indulunk, ha ezzel valakinek problémája van, akkor inkább ne jöjjön! – mondta Tony, miközben James beült a kocsijába.

-          Lane Mealorie a társad, vagyis ő a hercegné. Számíthatsz rám – hajolt meg a fiú, akinek hűséges fény csillant a szemében.

-          Hogy hívnak? – kérdezte Tony.

-          David Harper – mutatkozott be a fiú.

-          David a kocsimba – mutatott a járműre.

-          Tényleg? – illetődött meg.

-          Nem érünk rá egész nap – bólintott, majd beült a vezető ülésbe.

-          Hozom a kardom – lelkendezett, miközben Tony indított, és előrébb gurult. A fiú hamar visszaért, és már be is ült a hátsó ülésre.

-          Phil, Kyle menjetek előre! Motorral úgyis gyorsabbak vagytok! – intézte a két legjobb barátjának Tony.

-          Hova is kell pontosan mennünk? – kérdezte Phil, miközben Kyle már el is húzott.

-          A központhoz – felelte Tony.

*

Axel hevesen védelmezte a négy testet, akiket el akartak hurcolni onnan. Most örült igazán, hogy Colin lövészként dolgozott, és nem vett részt a közelharcokban. Ha a varázslat érte őt is, legalább a lövészállásban van kidőlve, és nem a nyílt utcán. Jake sietett igen hamar a segítségére, aki mostanság Colinnal igen rosszul jött ki. Senki sem értette az okát, de érezhetően ellenségesebb volt a másodszülött Mealorie fivérrel. Volt még néhány elvetélt próbálkozás a központból, de egy részük áruló volt, másik részük sérült.

-          Ebből elég – állt a testvérek és a támadók közé Anna, és rögtön el is égetett a pillantásával két támadót.

-          Komolyan örülök, hogy a mi oldalunkon harcolsz Anna – lihegte Axel, miközben Jake-kel zárták az alakzatot.

-          Most hogyan tovább? – kérdezte Jake.

-          Nyugalom, mindjárt itt van a felmentő sereg – mondta nyugodt hangon Anna.

-          Kit hívhattak volna segítségül? – kérdezte Axel.

-          Lane és Tony össze vannak kötve. Tony ugyanúgy kidőlt, mai szóhasználattal élve, mint Lane, de ő a fajtája szerint nagykorú, így az átok nem hat rá tovább. Amint megkínálja a vérével a párját, Lane is fel fog ébredni – nézett magabiztosan.

-          Nem akarok akadékoskodni, de a többiekkel mi lesz? – kérdezte Jake.

-          Azzal kapcsolatban hurokba kerültek a látomásaim. De a fiúk nem is érdekesek számukra – lett komorabb, és a nyomaték kedvéért két további védőruhás támadót elégetett.

-          Beszéljük meg másképpen! – mondta a látszólagos vezér. – A Vámpírtanács fennhatóságába tartozik az ügy. Ők suhancok, ahogy te is Anna.

-          Elmúltam ötszáz éves, mit szólhatnak bele? – szegte fel büszkén az állát, hiszen ez maga volt az abszurdum.

-          Az lehet, de nem éltél aktívan összesen száz évet, amivel elismert korú vámpír lehetnél – figyelmeztette a tényre, hogy őt miért nem fogadják el őt, mint gyámot hivatalosan. Anna ajkait megnyalva, éppen válaszolni akart, mikor két hatalmas motor érkezett, és védelmezően álltak meg a nő mellett.

-          Ideje volt fiúk, Tony merre van? – kérdezte kissé idegesen a nő.

-          Kocsival jön, így legalább össze tudja szedni magát jobban, mint motoron – felelte Phil, miközben előhúzta a kétkezes, hatalmas kétélű kardját. Kyle ekkora előhúzott a motortestből két pengét is, amik az ormótlan és otromba kardjának egy-egy részpengéje volt. De most így vámpírok ellen mozgékonynak kellett lennie, és elég volt csupán a ruhájukat megvágni, hogy azok megsérüljenek, mert a többit a nap végezte.

-          A Vámpírtanács kijelölte a gyámjukat, és ez ellen nem tehettek semmit – mondta a leghátul álló, akiről azt gondolták, hogy irányít.

-          Rowen, még mindig a háttérben megbújva figyelsz és kémkedsz, mint a suliban? – kérdezte Kyle.

-          Hogyan? – lepődött meg.

-          Idáig érzem a szagodat, é őszintén ez igazán taszít. A gimnáziumban kellett volna lecsapnom a fejed, mikor még ott őgyelegtél Lane közelében, hogy rájöjj, mi is a titka a vérének. Michaeltől kaptad az adagodat, így tudtál a közelében maradni, de ő erről nem tudott. Most, hogy Michael kikerült a képből, és hét éve nem sikerült tőle semmit venni, így úgy döntöttetek, hogy magatok szerzitek be a kincset érő nedűt. Pont jól jön, hogy Lane még kiskorú így a korlátozó bűbájok még működnek. Azonban, ezzel nagy hibát követettek el, magatokra haragítottatok egy herceget, és a barátait – mondta Kyle. Phil alig tudta elrejteni a döbbenetét, hogy az ő bunkó és izomagyúnak elkönyvelt fivére ennyi logikus érvet halmozzon fel. Nem tudta eldönteni, hogy ez Lily hatása, vagy mindig ilyen okos volt, csak eddig nem tartotta fontosnak, hogy megmutassa az érvelő tehetségét. Másfelől az is bosszantotta, hogy ő is ismerte Julius Rowen szagát, de odáig nem érződött el, főleg nem, hogy a levegő füsttel, porral és hamuval volt tele.

-          Gyerünk, támadjatok, mielőtt a többi nyavalyás korcs ideérne! – parancsolt rá a vámpírjaira Julius.

-          Axel, Jake, vigyétek be őket! Főleg Quinn és Lane teste fontos nekik. Azonban könnyen kitalálnák, hogy Sean és Shane vére is jó lehet valamire – húzta össze a szemeit Anna, mivel fogalma sem volt róla, hogy a hatalma mekkora. Még most tért vissza, és gyakran elfáradt. Nem akart túl közel kerülni az ellenséghez és túlerőltetni magát. Már egyszer elkövette ezt a hibát, és akkor ötszáz évre a kastélyuk fogja lett. Most ez nem történhet meg.

-          Tony hamarosan ideér – közölte Phil.

-          Ez igaz, de ahogy ti harcoltok srácok, nem maradnának meg épségben – mondta Anna.

-          Kösz a bizalmat – rándult meg Kyle szája sarka.

-          Tony igen dühös, míg a fivére mágikus ereje nagy és instabil. Mi könnyedén ki tudnánk őket kerülni, de a testvéreim nem – mondta idegesen Anna.

-          Ez nekem új – ráncolta a homlokát Phil

-          Testvérükké fogadtak, és ezért én megvédem őket, még a nagyra becsült Vámpírtanácstól is – villantak veszedelmesen a veszélyes zöld szemek.

-          Most örülök, hogy Lane-nek nincs meg a te képességed, – mondta felsóhajtva Phil - mert akkor Tony már hullazsákban lenne.

-          Való igaz Lane indulatosabb, mint én. De az eszére is többször hallgat – vette védelmébe a kishúgát Anna.

-          Pedig szerintem az indulatos nők szexik – hallották meg maguk mögül Lucas idegesítő hangját.

-          Hogy értél ide hamarabb, mint Tony? – kérdezte Anna.

-          Az öcsikémnek kicsit nehezebb a mozgás, hogy kiütötték néhány percre. Krafton városában bemutattam már, hogy milyen gyors is vagyok, mikor egy bizonyos ópium illatú egyénhez sietek – állt Anna elé.

-          Lucas herceg, nem mintha érdekelne, de nem tart attól, hogy Anna pillantása megégetheti? – vetette fel Kyle.

-          Anna lehet, hogy hirtelen haragú és konok, de soha nem támadna hátba senkit. Túlságosan is erős a morális érzéke – védte meg a nőt.

-          Lehet ezen változtatni kéne – mondta Anna, miközben jó néhány kocsi futott be.

-          Úgy vélem, túlerőben vagyunk – mondta Lucas, miközben Tony és a csapata kiszálltak a járművekből.

-          Rendben elmegyünk, de hamarosan ti magatok fogjátok keresni a Tanácsot – szólalt meg Julius eltorzult hangja, majd a következő pillanatban eltűntek.

-          Lucas, te meg mit keresel itt? – kérdezte komoran Tony, mikor megpillantotta a fivérét.

-          Most fontosabb, hogy biztonságba helyezzük őket, valamilyen mágiától védett helyre, mivel egy régi erős átkot használtak, aminek fejből nem megy a feloldása – szólt közbe Anna.

-          Hol van a nagy és pusztító harc? – kérdezte csalódottan Kyle.

-          Blöfföltem, és azért mondtam, hogy vigyük őket védett helyre, mert össze akartam őket zavarni, és megfutamodásra késztetni. Nem szándékoztak kemény harcba belemenni, és megijedtek attól, hogy mi viszont igen – fordult a testvérek felé. – Axel hozd Colint. Elvisszük őket a birtokra, ott a mágikus erőtér erősebb, és Michaelnek rengeteg felhalmozott irodalma van a régi átkokról. Kyle vidd előre Jamest! – fordult az említett fiú felé. – Kezd el kutatni fiú! – mondta határozottan.

-          Igen – bólintott James, aki most kiváltképpen örült neki, hogy valamiben erősebb, mint a többiek.

-          Mi lesz most velük? – kérdezte Phil aggódva.

-          Lane vére felerősítette a látomásaim mértékét. Mindent látok, szó szerint mindent. Most mondhatnád, hogy megakadályoztam volna. Ez igaz, ezt az esetet megakadályozhattam volna, de akkor egy távoli átkot vetnek be, amivel az elméjük sérült volna. Sajnos sok időbe telik, mire szétválogatom és megértem a mondandójukat. Próbálom irányítani, de ez még nem megy, ahogy kellene – mondta idegesen Anna.

-          Van időd, csak higgadtan – mondta kedvesen Lucas.

-          Te ne szólj hozzám! – lett ellenséges, miközben figyelte, hogy Tony milyen gyengéden a karjai közé veszi Lane alélt testét.

-          Össze vagyunk kötve, mi lenne, ha megitatnám a véremmel? – vetette fel Tony, miközben a nő ernyedt testét figyelte.

-          Előbb vigyük őket a birtokra, az összes áruló nincs még meg, szóval jobb a biztonság, míg fel nem élednek az érzékeik. Így időt nyerünk, hogy biztonságban fel tudjuk ébreszteni őket – mondta idegesen Anna.

-          Cassandra, neked milyen látomásaid és előérzeteid vannak? – kérdezte Axel, akinek már ott volt a vállán Colin teste.

-          Túl erősek, és mindenre megvan a saját válaszuk – felelte a sötét hajú vámpírnő.

-          Én leszek a gyámjuk – mondta eltökélten Anna.

-          Így lenne logikus, de megtalálják rá a választ, hogy miért nem. Tudom jól, hogy mivel jár a győzelmük, de attól tartok, hogy kevés lesz ez a birodalom ereje – felelte közelebb lépve.

-          Fejtsd ki! – fonta karba a kezeit a mellkasa előtt Anna.

-          Te még nem vagy elég nagy név. A krónikák úgy írnak rólad, mint egy meggondolatlan csitri, aki a háborút előidézte. Nincs semmilyen tekintélyed, és küzdeni fognak az ellen, hogy a te fennhatóságod alá kerüljenek. Minden kiskaput ki fognak játszani, és csak egy szövetséges lehetséges, akivel esélyünk lehet, egy ősi és erős démon – mondta sejtelmesen.

-          Egyértelmű a helyzet, ha hozzám jössz, akkor el is van intézve a gyámság – lett lelkes Lucas.

-          Nem, nem ez a megoldás – rázta meg a fejét Anna, aki nem akart a hercegtől semmit.

-          Ebben igaza van, magánál sokkal nagyobb tiszteletnek örvendő személy képes elérni, hogy a testvérek és mi is szabadok legyünk – mondta Cassandra.

-          Ki az? – kérdezte Axel, miközben Phil Quinnt vakarta fel a földről.

-          Nem tudom a nevét, az arcát sem látom kristálytisztán, mert egy ezüst álarc takarja az arcát – mondta a nő, aki idegesen mérte végig a többieket.

Az öt ájult testvért hamarosan biztonságba helyezték a Mealorie birtokon. Anna megharapta a csuklóját, és Quinn szájába csepegtetett a véréből. Azonban a fiatal férfi nem ébredt fel.

-          Mi lehet a baj? – kérdezte idegesen a jelenlévőktől.

-          Lehet, az erőd még nem elég, hogy mester lehess – vélekedett Lucas.

-          Lane hozzám tartozik, és mivel ő nagyon jó regenerációban, így őt kellene felébresztenünk – vélekedett Tony, majd hasonlóan tett ő is, de ő Lane-t itatta meg a vérével. Sajnálatosan nem történt semmi.

-          Mivel átkozták el őket? – kérdezte James.

-          Kántáltak – felelte Axel. – Valami bonyolult cucc lehetett, mivel nagyon nem akarták, hogy megzavarjuk az emberüket.

-          Szükségem lesz néhány holmira, hogy megállapítsam, hogy milyen átkot használtak, és utána okosabbak leszünk – vette le a dzsekijét a kistestvér, majd kezdte el felhajtani az inge ujját.

-          Michael eszközeit használhatod, ott vannak a pincében – mutatott az egyik ajtóra Lucas.

-          Rendben – bólintott az öccse, majd lement. – Húazanyja – füttyentett csodálkozva, hiszen igazán sokféle varázseszköz, és kínzóeszköz volt szerte szét.

-          Ne bámészkodj, hanem dolgozz, mielőtt a fivérünk megvadulna – szólt utána Lucas.

-          Egyiküket hozzátok már le! – felelte James, miközben a felszerelést nézte át. Néhány perc múlva Axel le is hozta a vállán Colint, mivel Wade is megérkezett. Ilyenkor egy társ vére sokban tudott segíteni. Tony nem engedte a kísérletezést Lane-en, míg Quinn mellett nem volt ott Emily, aki látszólag nem akarta őt. A két kistestvér szíve még szabad volt, a szerelem, még nem fertőzte meg őket.

-          Kell még valami? – kérdezte az angyalszerű démon.

-          Erős és nagy tudású boszorkák nem jönnének rosszul – felelte, miközben egy kis vért akart nyerni Colin testéből, de a vér nem buggyant ki a vágáson, amit az előbb ejtett rajta. Megszagolta a sebet, majd idegesen a hajába túrt. - Megállították az idejüket – sóhajtott nagyot.

-          Ez mennyire rossz a szempontjukból? – kérdezte Tony.

-          Maguktól nem képesek felébredni. Valahogy olyan, mint Anna elzárása volt, de mégis más. Ott a vár védelem miatt állította meg az idejét, és regeneráló családi vér kellett. Az természetes átok volt, de ezt létrehozták, és az átkozót igen nagy erőkkel védelmezték. Ebből arra következtetek, hogy direkt úgy átkozták meg, hogy csak egy bizonyos személy tudja felébreszteni őket – mondta idegesen.

-          Szóval egy átokspecialistára lenne szükségünk – szűrte le a lényeget Axel.

-          Az Oveans boszorkák – mondta Tony, aki éppen akkor lépett be.

-          Nem ismersz más boszikat? – kérdezte James.

-          Mi bajod a nénéikkel? – kérdezte Tony.

-          Volt Andreával a kis baleset, hogy elvesztettem. Bevallom, nem szívesen kerülnék a közelükbe – mondta idegesen a fivére.

-          Barátkozz meg a gondolattal! – mondta szigorúan a bátyja, majd felment, és felhívta a néniket.

*

Másnap meg is érkezett Betty és Annie. Velük volt még Lily is, aki keresésben hatékonyabb volt bárkinél, főleg, ha könyvekről volt szó. Tony és Anna beszámolt nekik a helyzetről, míg Wade teát hozott a két idős nőnek.

-          Te jó ég – meredt Betty a fiatal nőre.

-          Parancsol? – kérdezte megilletődve Wade.

-          Tony bemutatnál? – lökte meg a vállánál Betty a vérfarkas herceget.

-          Betty, Annie ő itt Wade Turner Colin társa. Wade ők az ikrek nagynénjei anyai oldalról Betty és Annie Oveans – mutatta be a feleket egymásnak Tony.

-          Örvendek – mondta Wade visszafogottan. Nagyon reménykedett benne, hogy a két boszorkány megoldással tud szolgálni a problémára.

-          Mindig tudtam, hogy Colin szereti legjobban a húgunkat, de nem gondoltam volna, hogy ennyire rá hasonlító nőt fog társául választani – járta körbe Annie az ápolónőt.

-          Láttam képet a testvérükről, és én nyomában sem vagyok a szépségének – rázta meg a fejét.

-          Ahogy gondolod gyermekem – mérte végig Betty is.

-          Szóval mi a véleményük az átokról? – kérdezte Tony témát váltva.

-          Egy biztos, hogy egy magas rangú vámpír vére ébresztheti fel őket. Ennek több kritériuma is van. Száz éves elmúlt, és különösen tiszta vérvonalúnak kell lennie – mondta Annie.

-          Akkor én miért nem vagyok elég jó? – kérdezte Anna.

-          Ennek az átoknak a lényege az, hogy a vámpír testének idejét teljesen megállapítják. Ez általában védelemre szolgál, hogy ne lehessen elpusztítani, miközben magatehetetlen. Az idő megáll számukra, és így az sem lehetséges, hogy hetven öt év múlva maguktól felébrednek. Egy családtagnak kell jeleznie, hogy már biztonságos – felelte Betty.

-          Szóval én ezen az alapon még nem éltem harminc évet sem – értette meg, hogy miért nem lehet ő a gyám.

-          Lane társa vagyok, miért nem tudom én felébreszteni? – kérdezte ingerülten Tony.

-          Mert nem vagy vámpír, és ha ez nem is lenne elég, hetven éves leszel – világított rá Tony hiányosságaira Annie.

-          Szóval egy erősebb ős kell – gondolkozott el Tony.

-          Igen – helyeselt Annie.

-          Michael nem mesélt sokat a családjáról. Szegény Lizzyt elkábította azzal, hogy vele igazságtalanul bánnak és ő nem gonosz vérszívó – dühöngött Betty.

-          Lucas! – kiáltotta el magát Tony.

-          Mi az? – jelent meg az ősz hajú herceg.

-          A Mealorie családnak vannak még tagjai? Nem ágazott véletlenül szét a családfa? – kérdezte reménykedve.

-          Michael kezdett a szaporodásba nagy üzembe, de őket a sógoraid kinyírták – felelte.

-          Zack halott – számolt. – Az ő két gyereke egy másik dimenzióban vannak – elmélkedett Tony.

-          Igen, de velük van Cassiel és Emma, akik az Mealorie család eredői – lélegzett fel Anna.

-          Egy ciki van a dologgal – törte le a lelkesedését Lucas. – Ők a démoni dimenzióban vannak, te nem tudsz oda belépni, míg engem kitiltottak onnan – szavazta le a lehetőséget.

-          Michaelnek nincsenek unokatestvérei? – kérdezte Axel.

-          Most, hogy mondod, egy öccse még van Zacken kívül. Nicolas New Yorkban él, jobban mondva bujkál Michael elől, mert rajta kezdte ezt a kísérletezést a családon hobbit. Zack túl erős jellem volt, hogy behódoljon Michael beteg szokásainak, de Nicolas gyenge volt – elmélkedett Anna.

-          Hány éves? – kérdezte Tony.

-          Kettőszáz – felelte Anna.

-          Ő jó lehet – bólintott Lane társa. – Már csak fel kell venni vele a kapcsolatot és megegyezni vele – sóhajtott mélyet.

-          Öcsikém, nem gondoltál bele, hogy vajon, miért mert egy ilyen húzást meglépni a Vámpírtanács? Mert van szövetségesük – figyelmeztette Lucas.

-          Nem kedvelem Cassielt, de mégis őt kéne felkeresni – vélekedett Anna.

-          Hidd el, azóta sem lett jobb a természete – legyintett Lucas.

-          Amennyi gonoszságot elkövetettek ellene kedvtelésből a bátyámmal, még csodálod, hogy utál titeket? – kérdezte Anna.

-          Draco volt, aki megsebezte az arcát. Bár akkor én egyetértettem vele – vont vállat. – Habár a te erkölcsi mutatód szerint felháborító.

-          A bátyám meg akarta gyalázni a húgát, és ő nem hagyta. Erre, mikor legközelebb találkoztatok vele, ő csak hobbiból megvágta mérgezett pengével az arcát, hogy az mekkora poén – akadt ki Anna.

-          Tényleg vicces volt – ellenkezett Lucas.

-          És az vicces volt, mikor az eljegyzésünk estélyén rád támadott? – vetette fel Anna.

-          Ezt vitassátok már meg máshol, mi most egy sokkal sürgetőbb problémára összpontosítanánk – szólalt meg Tony.

-          Szóval, milyen lehetőségeink vannak? – kérdezte Kyle.

-          Axel te vagy a központ legidősebbje, és legbékésebb egyede. Próbálj meg átjutni a másik dimenzióba, én pedig felkeresem Nicolast. Személy szerint inkább Cassiellel egyezkednék, hiszen ő nevelte fel Hanát és Sebastiant, de magához vette Emmát is. Fogalmunk sincs, hogy milyen állásponton lehet – vélekedett Tony.

-          Cassiel szereti a nővéremet, de a leszármazottjai is éppolyan fontosak számára – tiltakozott Anna.

-          Több lehetőséget is meg kell vizsgálnunk. Kyle, Phil elkísérnek New Yorkba. A testvérek védelmét szervezzétek meg, míg oda vagyunk! – adta ki a parancsot Tony.

-          Az öcsikém valódi vezető – húzta gúnyos félmosolyra az ajkát Lucas.

-          Tedd takarékra magad! – vetette oda a fivérének, majd otthagyta őket.

Az elkövetkező napokban megkezdődött a Mealorie vérvonal alapos feltárása, ami nem volt valami hosszú, és a tagjai zöme eszméletlen volt. Axellel elvesztették a kapcsolatot, míg Nicolas nem volt valami társaságkedvelő vámpír. Emellett az Újvilági démonok egész mások voltak, mint Londonban és a szigetországban. Odahaza néhány szerencsétlen félvér élt, akik nem ismerték az őseiket, félvérek voltak. Pechűkre túl közel voltak a vámpír és vérfarkas háborúk epicentrumához.

Az Óceánon túl megmaradtak egymás mellett. A gyengéket eltaposták, míg az erősek megosztották egymás között a hatalmat. Olyan, hogy nő vagy érzelem nem állhatott közéjük. Tiszteletben tartották a határokat, amivel elérték, hogy Quinn és Colin központjának modellje nagyban is működjön, attól eltekintve, hogy ez nem a megsegítésre, hanem a kihasználásra törekedett. Sok volt a társadalmak peremén élő démonok száma, akik a legalantasabb teendőket végezték a démon társadalomban. Tony gyomra felfordult, főleg, hogy még a helyi vérfarkas nagyúrtól is engedélyt kellett kérniük, hogy belépjenek a területre.

Mivel ide nem ért el a hír, hogy legyőzte a bátyjait, kissé lenézően bántak vele. Tonyt ez nem érdekelte, hiszen nélkülözésben élt hét évig, míg a két legjobb barátja száműzött volt. Szóval, ha kicsit keményebben beszéltek velük, nem jöttek zavarba. Rossz volt a két kontinens között a kommunikáció, és az Egyesült Államokban az egyik helyi herceg nyíltan rossz viszonyban volt Tonyval. Az illetőt Tadeus hercegnek hívták, aki hercegként elkövette a rangjával járó legcsúfabb bűnt, amit egy másik herceg ellen elkövethet valaki. Tadeus akkor azért maradhatott életben, mert az apja igen nagy falkának parancsol, és ő az egyedüli gyermeke.

Habár a farkasoknál nem volt feltétel, hogy egy-egy uralkodót a vérszerinti gyermeke kövesse, de a vérvonalak tisztelete ezt támogatta. Tonynak nem volt más választása, mint lenyelnie a békát, hiszen ő még akkor nem volt nagykorú, mikor a szégyenletes esemény történt. Azonban most egész más a helyzet, már párosodott ifjú volt, akinek fontos, hogy visszakapja az asszonyát.

Felkereste New York legjelentősebb falkájának vezetőjét, aki egész szimpatikusnak bizonyult. Riley Randall egy igen erős farkas volt, akinek gesztenyebarna haja volt, míg a szemei csokoládébarnák voltak. Tony soha nem gondolta magát kis termetűnek, azonban Riley mellett kisebbségi komplexus tört rá. A férfi hatalmas volt, és a szemei intelligensen csillogtak, ami igen halálos kombinációt alkottak.

-          Mi járatban van erre London bukott hercege? – kérdezte barátságtalanul.

-          Egy bizonyos Nicolas Mealorie nevű drakliát keresek. Fontos dologban kell vele beszélnem – mondta idegesen Tony.

-          Nicolas egy gyáva és gerinctelen féreg, akit nem rég megint felkarolt a Vámpírok tanácsa. Valaminek történnie kellett nálatok, hogy így egy gyenge illetőt támogassanak – elmélkedett.

-          A bátyja Michael Mealorie meghalt néhány napja. Az ő fennhatósága alá tartozott LAOM, aki a társam. A Tanács a fiatal drakliákon akarnak gyámságot gyakorolni. LAOM vére fényjáróvá teszi őket egy időre, és erre vágynak – felelte Tony idegesen.

-          Mint a bátyáid, te is vámpírt választottál társadul? – villantak veszedelmesen a szemei.

-          Igen – felelte határozottan.

-          Tony nyugodj meg! – kérte Phil.

-          Phil már nem vagyunk azok a meggondolatlan kölykök, akik hirtelen felindulásból bárkinek nekimentek – tette a kezét a kardjára Kyle.

-          Te még mindig az vagy – fogta a fejét.

-          Nocsak, ritkán látni ennyire szőke brit farkast – pillantotta meg a két testvért Riley.

-          Néha furcsa dolgokat dobnak a farkasok is a kukába – jegyezte meg Kyle, amiből érződött a fájdalom.

-          Igen, ez igaz – bólintott a férfi. – Nos, Anthony. Azt javasolnám, hogy keressen más lehetőséget, mert a vámpírok nem szívesen működnek együtt. Mint kitagadott herceg ezt mérlegelnie kellene és nem a legmocskosabb csürhével összeállni.

-          Tony úgy tűnik, lassan terjednek a hírek – vágott közbe Kyle.

-          Miből gondolod? – lett kíváncsi a vezér.

-          Tony legyőzte a bátyjait, csak formálisan Laurant az országunk vezére – felelte Phil.

-          Ő is marad, nincs szükségem hatalmi pozíciókra – felelte az érintett.

-          Cole! – fordult az egyik emberéhez. – Ellenőrizz az információt! – adta ki idegesen a parancsot, mivel így egész más volt a helyzet. Ha Tony tényleg ilyen erős farkas, akkor nem tekinthet rá holmi kölyökként.

-          Igen – felelte a férfira igen hasonlító fiatal farkas, majd távozott.

 Látszott Rileyn, hogy igen komoly dolgokon gondolkozik. Ha tényleg igaz ez, Tadeus területei már korán sincsenek biztonságban, főleg, ha egy akkora terület domináns tagjával áll igen rossz viszonyban. Másfelől most gondolt bele, hogy ha Tony tényleg legyőzte a két legöregebb általa ismert farkast, akik vérének tisztasága tény volt, akkor a fiatal farkast nem szabad félvállról venni. Sokan hitték úgy, hogy Riley az erejével marad a területei élén, holott bámulatosan eszes stratéga volt, amihez pluszban jött a hatalmas ereje.

Tony nem felkészületlenül jött ide barátaival. Elolvasta a jelentéseket a férfiról, amik leírták, hogy milyen is a természete. Csendes és visszahúzódó, miközben igen domináns jellem. Taktikusan dönt, és nem hagyja magát befolyásolni. Az ifjúsággal sokat törődik, és a gyerekek igen kedvelik a humorát. Azonban néhány évvel korábban a húgát elrabolták és brutálisan megkínozták, és ezután igen barátságtalan mindenkivel.

Másik köztudott tény volt, hogy kereste a társát. Akiről konkrét elképzelései voltak. Egy farkas, alkalmazkodó természettel, egy tipikus emberi értelemben vett családanya, aki a háztartást vezeti és neveli a gyerekeket.

Ahogy ezt Tony végig gondolta, tudta jól, hogy ő egyáltalán nem ilyen nőre vágyik, hiszen ez a típus Lane ellentéte volt. Persze szeretett volna tőle gyerekeket, de eddig úgy bizonyult, hogy farkasokkal nem képesek szaporodni a drakliák. Ezt nehéz volt megítélni, tekintve, hogy Nadia és Laurant még nem léptek a családalapítás ösvényére, míg Lucas és Anna frigye soha nem teljesülhetett be. Azonban ez közötte és Lane között nem történhet meg, már azért sem, mert Lane már minden tekintetben a társa volt, már csak annyi kellett, hogy egy díszes ünnepség keretein belül ezt mások tudomására is hozzák. Azonban ez még várhatott, hiszen Lane-nek először újra elevennek kell lennie, persze megadott körülmények között.

-          Meglep, hogy a kémeid nem tájékoztatnak az ottani helyzetről – mondta hosszú hallgatás után Tony.

-          Lucas tébolyáról szóltak eddig a hírek. A legutóbbi jelentések szerint olyan két hete téged kivégzett egy kisváros nyílt utcáján, és téged ki is vontunk az egyenletből – mondta Riley.

-          Mi tagadás eléggé fájdalmas volt, mikor fejbelőtt folyékony ezüsttel – dörzsölte meg a homlokát, mintha valami kellemetlen rovarcsípés helye lenne csak.

-          Rám is hozta rendesen a frászt – bólintott Kyle.

-          Ha ez valóban így van, akkor fel tudod fogni, hogy milyen következményekkel járhat a győzelmed a hierarchiánkban? – kérdezte idegesen.

-          Te is az alapoktól küzdötted fel magad, igaz, hogy született farkas vagy, de itt a származás nem ér semmit ezen a kontinensen. Bár Németországban sem, ahogy hallom. Te magad küzdötted fel magad. A saját országunkban jobban kiállnak majd az igazukért az ifjak, és nem engedik elnyomni magukat. Habár az is igaz, hogy ennél lesznek súlyosabb és veszélyesebb következményei is, de azt Blaze úgyis vasmarokkal fogja leverni. Jelenleg is tart a hatalom átszervezése és a régi igazságtalanságok felderítése. A régi számkivetetteket helyezzük vissza a társadalmunkba, akikről bebizonyosodott, hogy hamis vádak miatt üldözték őket – felelte Tony.

-          Hallottam valami nőről, aki felkarolta nálatok az üldözötteket – elmélkedett.

-          Az anyám – felelte Tony.

-          Lady Gwendolyn, Wolfram asszonya – szólt közbe Phil.

-          Elég lesz az otthoni helyzetjelentésből – állította le őket Kyle, aki jóval tapasztaltabb volt a két barátjánál, hogyan is tevődnek össze a katonai titkok, és mi határozza meg a hierarchiát.

-          A tiszteletlen viselkedése ellenére úgy tűnik, hogy ő az igazi katona köztetek – mérte végig a szőkét, akinek igen tiszta kék szemei voltak.

-          Riley – tért vissza az elküldött fiú.

-          Igen – fordult felé, mire a fiú a füléhez hajolt és elmondta az információkat, amit szerzett.

-          Szóval? – kérdezte némi idegességgel a hangjában Phil, míg a másik két férfi nyugodt volt. Kyle tudta, hogy ilyenkor végtelenül ostoba cselekedett félelmet mutatni, míg Tony tisztában volt vele, hogy nem fognak politikai üzenetet kreálni velük, maximum elküldik.

-          Ha jól sejtem ti vagytok Philip és Kyle Smith – fordult a két barát felé, majd nagyot nyelt. – Te vagy Kyle – mutatott a szőkére. – Te győzted le Blaze-t, akinek az ereje királyokéval vetekszik és végtelenül hűséges a királyotokhoz.

-          Ahogy én is hűséges vagyok a barátaimhoz, de engem nem lehet rávenni, hogy esztelenségekbe belemenjek, mert valamelyikük azt mondta – mondta határozottan a szőke.

-          Rendben, elkísérlek titeket Nicolas felhőkarcolójához, de én magam nem veszek részt a konfliktusban, mivel az itteni politikai helyzet sokkal árnyaltabb, mint nálatok – sóhajtott nagyot Riley.

-          Megfelel – bólintott Tony.

-          Hárman úgyis elegek vagyunk egy látványos balhéhoz – mondta Kyle, miközben megeresztett egy mosolynak nevezhető szájrándulást, amitől elment az ottani farkasok kedve a további kötekedéstől.

*

Eközben Nicolas jobban utána nézett a bátyja gyerekeinek. Már jól tudta jól, hogy a lány különleges. A legidősebbet közülük a kedvence volt. A két legkisebbet elajándékozta egy gladiátortábornak, hogy meghaljanak. Azonban a két kicsi épségben tért vissza, és igen megerősödve. A második szülött fiát valamiért nagyon megvetette. Azonban ő arra lett volna igazán kíváncsi, hogy mi történt Elizabeth-el. Anno versengtek a nő szerelméért, de sajnos Michael nyert.

Mindenki úgy hitte, hogy azért szökött el, mert gyáva és gyenge volt szembeszállni a fivérével, aki kihasználta őt, és kísérletezett rajta. Zackkel ellentétben önként vállalta a fájdalmat, hogy hátha vissza tudja valamiképpen adni a bátyja fényjáró képességét. Azonban, hogy feleségül vette Elizabethet, így nem akart neki tovább segíteni, sőt a halálát is kívánta. Hét éve hallotta, hogy a nő meghalt valamilyen módon, amiről nem tudott többet megtudni.

Hirtelen kíváncsi lett az öt fiatalra, akik annyira értékes a fajuknak. Vajon mennyire hasonlíthatnak Lizzyre? Vajon milyen viszonyban lehettek az anyjukkal? Ezek a kérdések jártak a fejében. Nem tudott tovább egy helyben ülni. Tudnia kellett, hogy Elizabeth mit érzett irántuk. Egy hirtelen ötletből vezérelve el is teleportált az épületből.

Nem sokkal ezután érkezett meg Tony, Kyle és Phil, akik egy zajos csetepaté után nem találták meg a célpontjukat, ami az ifjú herceget igencsak idegesítette.

-          Kyle hívd a Mealorie házat, közöld velük, hogy mi itt a helyzet! – mondta idegesen.

-          Innentől Axelen a világ szeme – állapította meg Phil.

Nicolas nem sokkal ezután felbukkant a Mealorie ház kertjében. Nem lepődött meg Michael hatalmas házat építettet a családjának, akiket végre hajlandó volt felvállalni. Minden csendes volt, nem látott senkit és nem is érzett senkit.

*

Wade az öt testtel a pincében tartózkodott. A nénik aktiválták a védőátkokat, és pánikszobát csináltak az alsószintből. Jake és a többiek visszatértek a központba, hiszen rengeteg dolguk volt. A Mealorie birtok egyébként sem az a hely volt, ahol bármelyik kárhozott olyan szívesen tartózkodott volna. Összességében biztonságban érezte magát. Colin és a testvérei megkezdték az épület feltárását, rejtekhelyek és csapdák után kutatva. Azonban semmi ilyesmit nem találtak.

Egy rakás kísérleti feljegyzést viszont igen. Wade elolvasta Colin anyagát is. Mikor meglátta, hogy szerelme gyermekként mit kényszerült kiállni, mindennél jobban meggyűlölte a hajdani főnökét, akire majdnem egy évvel ezelőttig még csodálattal nézett fel.

Ahogy így elmélkedett lépteket hallott a felső szintekről. Tudta, hogy nem Jake és a többiek jöttek vissza, hiszen ők először telefonáltak volna, hogy nincs-e valamire szüksége. Valószínűleg valami vámpír, aki kémkedni jött. Mégsem, mivel még kint fenn van a nap.

Megfogta a telefonját, majd egy pisztolyt vett magához. Úgy döntött, hogy megnézi, hogy ki az, és ha ellenség, akkor elküldi a telefonon a segélykérő jelet. Mi van, ha Axel tért vissza, és előbb idejött, vagy Hana és Sebastian jöttek látogatóba. Összeszedte magát, és elindult felfelé.

*

Nicolas megállt a hatalmas családi portré előtt és megbabonázva bámulta. Elizabeth gyönyörű volt a képen, ahogy a két lánya a két oldalán ült, igazán büszke volt rájuk. Persze minden kellemes érzés eltűnt belőle, mikor meglátta a nő mögött állni Michaelt. Olyan önelégült volt, annyira Michael. Figyelte a fivére két oldalán álló fiúkat is, akik teljesen egyformáknak tűntek, csupán egy pillanatig. A férfi jobb oldalán álló fiú komor volt, és kihúzta magát. Míg a másik mosolygott, és az egyik kezét az anyja vállán nyugtatta. Elizbeth kedvesen megfogta a fiú kezét, és boldogan mosolygott.

-          Szóval ezért gyűlölted ezt a fiút fivérem, mert a nejed szerette őt – mondta fennhangon Nicolas. A következő pillanatban apró neszre lett figyelmes, mintha valaki más is lenne a házban. Most már tisztán érezte, hogy egy emberi nő, akit megjelölt valamelyik Mealorie fiú. A szíve olyan hevesen vert, hogy Nicolasban felébredt a vadászösztön, amit igyekezett elnyomni magában. – Hölgyem mutassa magát! – mondta határozottan.

Wade azonban nem engedelmeskedett a felszólításnak, hanem igyekezett elérni a pincét, és a pánik szobát. Majdnem elérte az ajtót, mikor érezte, hogy valaki elkapta és a falhoz csapta. Hangos nyögéssel adott hangot a fájdalmának, és elejtette a telefont.

-          Szemét – szisszent fel, ahogy érezte, hogy Nicolas a falhoz szegezi.

-          Mit keresel a házban? – kérdezte, miközben az egyik kezével felemelte a nő állát, hogy a szemébe nézhessen. Ekkor pillantotta meg Wade kék szemeit. Az élénkszínű vörös haj, és a különleges zafírszínű kék szemek eszébe juttatták a ház előző asszonyát. – Lizzy – nyögött fel megkönnyebbülten, miközben a szemei érzelemmel teltek meg.

 

A mappában található képek előnézete Drakliák

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

:)

(Me, 2012.10.28 14:26)

Hali!

Azta! Jó kis logikád van, hogy mindenkire találtál valami indokot, hogy miért nem lehet gyám. Anna egész összetett karakternek tűnik, jó értelemben. Igazából Nicholasra leszek nagyon kiváncsi, hogy mégis melyik oldalon áll majd, meg hogy Jake miért pikkel Colinra.
És ha már Colinnál tartunk. Huh... jó kis fűggővéget kreáltál. Legalább akkor lécci hozd a folytatást minél hamarabb.
Kelelmes (rövid) hetet és csak így tovább!

Re: :)

(LAOM, 2012.10.29 18:23)

Szia Kuzin:)
Valóban logikában a családban nehezen tudnak megverni, bár három év logika tanulmányok mellett nem is csoda. Anna igen különleges és összetett személy. Colin és Jake ellentéte a folytatás folyamán is megmarad, ami akkor fog kiderülni. Nicolasról még én magam se tudom, hogy jó vagy rossz lesz-e? Hát igen, a függővéghez értek, ha máshoz nem. Amint megvagyok vele, hozom. Mint ahogy mondtad, engem a halottak napja és a temetőgyújtogatás gondolata igencsak beindít :) Na jó megyek tovább alkotni :) Jó legyél meg a többi :)