Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az interjú

2009.09.19

Lane Mealorie furcsa nő volt munkatársai és a világ szemében. Személyisége olyannyira kiismerhetetlen és bonyolult volt, hogy sokan feladták a kiismerésére irányuló törekvéseit. Nem öltözködött kihívóan, mindig csak egyszerűen és mindig csak farmert viselt, valamilyen egyszerű toppal. Mindenkivel keményen beszélt hideg gúny csendült a cikkeiben, és nem volt olyan személy, aki puhitólag hatott volna rá. A munkáját mindig véresen komolyan vette, nem is késett vele soha. Ezzel ellenben volt egy másik oldala is, hétvégenként a helyi kutyamenhelyen vagy árvaházban segített önkétesként, és ha tudott vitt adományokat is.

 Főnökét már sokszor felidegesítette vitáik során, de elbocsátásra soha nem került sor, mivel Lane volt a legjobb embere, az ő cikkei voltak a legolvasottabbak. Rengeteg rajongói levelet kapott, így Mr. Adens nem tehetett a nő ellen semmit.

Mr. Adens ezen a reggelen magához hívatta az irodájába, hogy újra leszidja, legalábbis Lane szerint. Nem is sejtette, hogy valamilyen egészen különleges élményeket fog átélni a következő napokban.

-          Hivatott? – nyitott be kopogás nélkül.

-          Igen gyere csak beljebb – nézett fel az akták közül.

-          Most mit követtem el? – kérdezte fáradtam, kérdezte, miközben bezárta maga mögött az ajtót.

-          Ülj csak le, nem kell félni, nem csináltál semmi baklövést – nyugtatta kevés sikerrel.

-          Akkor mi a probléma? – vágódott le az egyik fotelba.

-          Semmi csak lenne egy fontos megbízásom a számodra – nyújtott át egy dossziét.

-          Miért engem bíz meg ezzel a feladattal? – lapozott bele az iratokba.

-          Mert te vagy erre a legmegfelelőbb emberem – felelte tárgyilagosan.

-          Nem én foglalkozom a gazdag emberek piti kis életével, ez Chuck asztala – tiltakozott.

-          Már megpróbálta, de csúfosan megbukott a pasinál – ellenkezett a főnöke.

-          És mi van a pletykarovat szerkesztőjével, hogy is hívják Sandy? – próbált másik kapaszkodót találni.

-          Mi a bajod vele? – kezdte élvezni a helyzetet.

-          Egy nagyképű tahó – vágta rá rögvest.

-          Talán ismered? – lett még jobb kedve.

-          Mondhatjuk – szorította össze a fogát.

-          És mégis honnan ismersz te ekkora nagymenőt, akinek akkora befolyása van, hogy nem tetethetem a pletykarovatba?

-          A gimiből egy osztályba jártunk – fogta a fejét.

-          Ez nagyszerű te csinálod az interjút, de jó legyen ám. Nem fogadok el semmilyen kifogást, a lényeg, hogy meglegyen, ha nincs ki vagy rúgva ez az utolsó szavam – jelentette ki határozottan.

-          Ne kérem, ne. Ezt nem teheti meg – vesztette el minden határozottságát.

-          De megtehetem, az alkalmazottam vagy, amíg le nem jár a szerződésed – vigyorgott elégedetten.

-          És mégis mikorra kéne azzal a szeméttel az interjú? – érdeklődött.

-          Egy hetet kapsz rá, legrosszabb esetben kettőt.

-          Ennyi idő alatt nem kerülök a közelébe, és annyira utáltuk egymást, hogy még egy év is kevés lenne – érvelt mindhiába.

-          Nem érdekelsz. A tiéd a meló – parancsolt rá, majd visszatért az aktái közé.

-          Főnök nem lehetne megoldani valahogy másképp? Mondjuk, átvállalok egyéb rovatokat is egy félévre változatlan fizetésért? – ajánlotta fel.

-          A döntésem végleges. Eridj, és ajánlom, jó legyen a cikk – küldte ki az irodából.

-          Rendben, de ezért még bosszút állok keservesen megbánja még ezt! – állt fel és hagyta el a szobát. Amint kiment Mr. Adens gyorsan tárcsázott egy számot, majd izgatottan várt.

-          Halló, Stagdel Társaság – szólt bele egy női hang a telefonba pár csengés után.

-          Jó napot Antony Stagdel úrral szeretnék beszélni Joe Adens vagyok a HPG főszerkesztője, már várja a hívásom – hadarta.

-          Azonnal kapcsolom – mondta a nő, és egy perc múlva egy határozott férfihangot hallott.

-          Igen Joe.

-          A madárka megkapta a csomagot, hamarosan felkeresi önt – tájékoztatta.

-          Nem volt semmi gubanc? – érdeklődött.

-          Kicsit tiltakozott, de meggyőztem, hogy ne tegye – felelte büszkén.

-          Akkor, minden jól halad – felelte elégedetten.

-          Eddig úgy tűnik – bólogatott hevesen, bár nem láthatta senki.

-          Ha felmerülne valami probléma, akkor értesítsen. És figyelmeztetem, ha valamit elront nem kapja meg a pénzét – keményedett meg a hangja.

-          Ez nem fog megtörténni – fogadkozott.

-          Remélem a maga érdekében is – és letette a kagylót.

-          Ebben egyetértek most Lane, ez tényleg egy tahó – mondta maga elé.

Közben Lane idegesen lapozgatta az aktát, és felelevenedtek benne a gimnáziumi rossz emlékek: Mikor még Tony a nővérével Isabellel járt és annyi embert aláztak meg, mert magukat képzelték a tökéletesség mintaképének. A kezébe akadt róla egy kép, ami a férfi volt látható. El kellett ismernie valóban nagyon jóképű férfi, de éppen ez tette őt olyan gőgössé. Összeszedte magát, és az elérhetőségei között megtalálta a cége telefonszámát. Gondolt egyet és tárcsázott.

-          Halló Stagdel Társaság – szólt itt is bele egy női hang.

-          Jó napot. Az én nevem LAOM és Mr. Stagdellal szeretnék beszélni – mondta nyugalmat erőltetve a hangjára.

-          Kérjem várjon egy percet! – mondta a nő, addig Lane kicsit kifújhatta magát, és most esett le neki, hogy apja egyik ismerősének elárulta a tartózkodási és munkahelyét is.

-          Mr. Stagdel most nem tud önnel beszélni, de két óra múlva várja az irodájában – érkezett vissza a női hang.

-          És pontosan mikor is lenne alkalmas a főnökének? – érdeklődött Lane, csak a dolgok tisztázása érdekében.

-          Fél ötkor önnek megfelel? – kérdezte idegesen a nő.

-          Príma, ott leszek – tette le a kagylót, és ezután kifújta magát. Kicsit lenyugodott, hogy most nem kellett beszélnie a férfival, de az még problémát jelentett, hogy nem nézte át az anyagot. Megfogta a bögréjét, és kávéfőzőhöz sétált vele, és egy jókora adag kávét töltött magának. Majd visszatért az asztalához, és komolyan elkezdte átnézni az anyagot.

-          Hogy haladsz vele? – lépett oda a főnöke az asztalához.

-          Ma fél ötkor találkozom vele, és igyekszem rávenni az interjúra – mondta elég nyugodtan.

-          Remek, de jó legyen – mondta elég jó kedvűen. Lane a fejét fogta, miközben azt nézte, hogyan megy arrébb főnöke. Levette szemüvegét, ami nem volt a legmenőbb, de valahogy neki a szép arcához jól ált. Beletúrt hosszú rozsdavörös hajába, miközben nagyot sóhajtott.

-          Ezen legyek túl valahogy – mondta magának, majd ismét feltette szemüvegét, és visszatemetkezett az aktákba.

Észre sem vette, hogy milyen hamar eltelt az idő és ideje volt indulni, ha nem akarja eljátszani az esélyt. Megállt egy pillanatra, és szemüvegét eltette a táskájába, majd kiment a kocsijába.

-          Hová igyekszel? – állította meg a főnöke.

-          Találkozóm van egy interjúalannyal – felelte kissé idegesen.

-          Remek – vigyorgott rá a nőre, majd otthagyta.

-          Na ez meg mi volt? – kérdezte magától, ezután rögtön visszatért a valóságba, és folytatta útját. Autójában aztán kicsit megfésülködött és lófarokba fogta a haját, hiszen így ritkán látták eddigi életében. Reménykedett benne, hogy Tony Stagdel nem fogja megismerni hiszen már annyit változott külsőleg.

Ezután elindult kis mini Cooper-jével és meg sem állva az aktákban talált címig, vagyis a Stagdel Társaság székhelyéhez. Egy hatalmas irodaépületnél találta magát, amitől enyhén felfordult a gyomra. Bement az épületbe, ahol egy biztonsági őrtől kapott egy bilétát, és folytatta útját a főnökig. Liftbe szállt, majd a kívánt emeletre érkezett. Egy asztalnál ült Mr. Stagdel titkárnője szorgosan gépelt valamit.

-          Jó napot – köszönt rá Lane.

-          Üdvözlöm miben segíthetek? – kérdezte kicsit fennhéjázón, miközben dühösen nézett a nőre, hogy meg merte zavarni a munkájában.

-          Találkozóm van Antony Stagdel úrral – felelte Lane, bár kirázta a hideg, hogy így beszéljen erről a gyűlölt férfiról.

-          Ön lenne LAOM? – kérdezte a nő miközben belelapozott egy naptárba.

-          Igen – felelte kimérten.

-          Mr. Stagdel azt üzente, hogy lement megnézni valami egy alsó szintre. Arra kéri magát, hogy várja meg a tárgyalóban – hadarta valamivel készségesebben.

-          Rendben – sóhajtott Lane. – Hol is találom a tárgyalótermet?

-          Ott az a kettős ajtó – mutatott oldalra.

-          Rendben – ismételte magát, és elment a mondott irányba. Hamarosan befutott az interjú alany is. Lane nem csalódott mikor meglátta, szinte semmit sem változott: iszonyúan jóképű, elegáns és jól fésült. Egy valami volt szokatlan tőle a komolyság a szemében, már nem volt az a felelőtlen suhanc, mint annak idején.

-          Üdvözlöm. Antony Stagdel – nyújtotta a kezét a nő felé.

-          Jó napot – fogadta a kézfogást, szeméből gyűlölet sugárzott a férfi felé.

-          Nem mondta a nevét.

-          LAOM – felelte tárgyilagos nyugalommal, vagy inkább közönnyel.

-          Nagyon tetszenek az írásai, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyönyörű – mondta elismerően.

-          Miért mire számítottál? – kérdezte keményen.

-          Örülök, hogy tegeződhetünk, de mégis kicsit visszavennél a stílusodból! Amúgy azt gondoltam, hogy férfi vagy. Tudod ez a LAOM név nem igazán nőies – magyarázkodott.

-          Sajnálhatod, de ezt kaptam a szüleimtől, úgyhogy nem az én hibám. De hagyjuk is a nevem elemezgetését, inkább azt mond meg, hogy neked alkalmas-e az interjú? Ha igen akkor kérnék egy nyilatkozatot róla, nehogy a lapra ereszthesd a falkányi ügyvédedet – ült le az asztalhoz az egyik székre.

-          Rendben – ült le mellé. – Egyébként sokat tartózkodsz a városi menhelyen?

-          Ácsi, úgy látom felcserélődtek a szerepek, én vagyok a riporter én kérdezek és te válaszolsz – nem engedte magát Lane.

-          Tetszel nekem, úgy emlékeztetsz engem egy gimnáziumi ismerősömre, az első szerelmemre, azóta sem tetszett úgy lány – hízelgett.

-          Hívjam fel Isat? – érdeklődött.

-          Nem rá gondoltam, hanem rád Laney? – és lekapta a nőt, amire egy pofont kapott válaszul.

-          Disznó – állt fel, és ment is az ajtó felé.

-          Nem félsz az elbocsátástól? – kérdezte pimaszul Tony.

-          Inkább, mint hogy te zaklass – felelte megvetően

-          Mi a bajod velem? – állta el az útját.

-          Ami évekkel ezelőtt, hogy gyűlöllek – vágta rá Lane.

-          Ez nem lehet igaz, miért nem bírtad kinőni a kamaszkori érzelmeidet?

-          Mi van, csak engem nem döntöttél még meg a maradék osztályból? – tette fel a csípős kérdést.

-          Még a nővéreddel sem feküdtem le, hiába jártunk annyi ideig. Egyszerűen nem voltam rá képes, mert úgy éreztem, hogy nem csalhatlak meg a testvéreddel – lépett hozzá egyre közelebb.

-          Ne nézz már hülyének! – lett dühösebb.

-          Meggyőzhetnélek valahogyan arról, hogy sokkal jobb ember lettem mint annak idején voltam, és akár még érdemes lehetek a szerelmedre is? – érdeklődött.

-          Nem hinném – fonta karba a kezeit.

-          Tegyünk egy próbát adj csak egy hetet, hogy jobb ember lettem addig megírhatod a cikked. Nem kérem, hogy szeress meg ennyi idő alatt csak annyit, hogy ismerd meg az igazi lényemet – lépett hozzá egyre közelebb.

-          Nem fog menni – tiltakozott.

-          A főnöködet a kezemben tartom, szerinted miért te kaptad a megbízást? – mutatta ki végre a foga fehérjét.

-          Ez szemétség – dühöngött Lane. – Szóval nézzük csak, hogy jól értem-e. Ha nem tartok veled, akkor kirúgnak. Viszont ha veled tartok, akkor meg kell néznem milyen jó színész vagy? – torzult el az arca.

-          Nyugodj meg, ha kirúgna, akkor intéznék helyet neked bármelyik nagyobb lapnál, saját rovattal – nyugtatni próbálta.

-          Nem érdekelsz, tőled nem kell semmi – dühöngött Lane.

-          Én viszont csak téged akarlak, szépségem – próbálta megint megcsókolni. – Enged meg, hogy bizonyíthassak! – kérlelte.

-          Hogy is gondoltad pontosan?

-          A jövő héten utazok egy üzleti útra, és szeretném, hogy velem tarthatnál.

-          Én viszont nem szeretnék – hajolt hozzá közelebb, amivel megőrjítette a férfit.

-          Annyira vágyom rád, minden nőben csak téged látlak – ölelte át hirtelen és súgta a fülébe.

-          Na lássuk jól értem-e, fantáziálsz rólam gimi óta, pedig nem adtam neked semmi jelet a hajlandóságra?

-          Mindig más voltál mint a többi lány, benned volt őszinteség és kedvesség. Sohasem játszottad meg magad. Nekem egy ilyen nő kell, akit mások is érdekelnek, már régóta figyellek hétvégente és nagyon tetszik, amit teszel – és újabb csók, amibe igyekezett minden érzelmét belesűríteni.

-          Akkor egy hetet kérsz tőlem, hogy megmutasd az érzelmeidet? – nézett a férfira kacéran. – Rendben adok neked egy lehetőséget, pontosabban egy randiba beleegyezem, mondjuk vacsorázzunk együtt ma este – javasolta Lane.

-          Ez csodálatos! – kapta fel a nőt és pörgött vele körbe-körbe. Olyan volt mint egy gyerek, és ekkor merült fel a nőben, hogy lehet igazat mond.

-          Tegyél már le – fészkelődött Lane a magasban.

-          Hol akarsz enni ma? – kérdezte, mikor letette.

-          Nem tudom lepj meg, itt találkozunk külön kocsival megyünk, és valamit megsúgok, amit nem tudom, hogy tudsz-e. Az olasz kaját részesítem előnyben.

-          Rendben, mit szólnál hozzá, ha nyolckor itt találkoznánk az épület előtt? – érdeklődte.

-          Nekem megfelel – vont vállat Lane, és kacéran integetett neki. Erre Tony elkapta és szenvedélyesen ismét megcsókolta, de a nő nem reagált semmi.

-          Kérlek szépen, viszonozd a csókom! – szinte már könyörgött.

-          Ja meg hagyjam magam meghúzni itt ezen az asztalon – felelte gúnyosan.

-          Ha tényleg szeretnéd, semmi akadálya – vigyorgott rá kajánul.

-          Hülye – azzal elhagyta a helységet sőt még az épületet is.

-          Nyugalom kicsikém, hamarosan rendesen megkúrlak, az már hót ziher – mondta maga elé teljesen eltűnt a hangjából az udvariasság, csak nemi vágya volt biztos. Behívatta a titkárnőjét, akivel segítettet a problémán, rendesen telepumpálta a száját spermával. Az aktus végén: - Kifelé, vissza a munkához, keresd meg Márió számát! – küldte ki.

Lane aznap már nem ment vissza a kiadóhoz, inkább hazament és megetette halait és hörcsögét.

-          De jó nektek, hogy nincs olyan tapló az életetekben, mint Stagdel – mondta kedvenceinek, miközben eledelt adott nekik.

Hamarosan elment lezuhanyozni, majd felöltözött. Hímzett zöldes árnyalatú farmert és egy könnyed nyári blúzt vett fel. Nem tett fel sminket, de szemüvegét visszavette, hiszen semmi értelme nem volt a színjátékuknak. Lane pontosan érkezett a megbeszélt helyre, ahol már Tony várta, persze kocsi nélkül.

-          Te gyalog jössz? – érdeklődött.

-          Nem majd te elviszel – vigyorgott rá.

-          Erről nem volt szó – ellenkezett.

-          Figyelj, ha ott is hagynál valahol, akkor hívhatom a sofőröm, bár tudom erre nem lesz semmi szükség – felelte magabiztosan.

-          Erre ne igyál előre!

-          Fogadunk? – hajolt közelebb a nőhöz, aki nem szállt ki az autóból.

-          Rendben – egyezett bele a dologba. Tony beült az anyósülésre, majd elnavigálta a saját villájához. Út közben beszélgettek.

-          Figyelj ha te nyered a fogadást, akkor beszélek a főnököddel, hogy kapj egy hónap fizetett szabadságot, és ne cseszegessen – ajánlotta fel.

-          És ellenkező esetben mit szeretnél? – kérdezte rosszat sejtve.

-          Mondjuk kedvesebb lehetnél velem, és azt az egy hónapot nekem adnád, hogy sikerüljön meghódítanom téged. – simogatta meg a nő arcát.

-          Szóval a fizetett szabadság így is úgyis meglenne. Akkor nekem nem adsz semmi újat.

-          Nyugodj meg kedves, vár valami nagyon különleges a mai éjjel – nyugtatta.

-          Na jó – sóhajtott Lane.

-          Na itt fordulj be balra! – mutatott egy hatalmas villa előtt.

-          De ez nem étterem – ellenkezett a nő.

-          Tudom, de idehívattam a város legjobb olasz séfét.

-          Ez a te házad? – lett kissé ingerül.

-          Igen – felelte, mintha a világon ez lenne a legtermészetesebb.

-          Te vagy már hazug.

-          Nem állapodtunk meg semmiben.

Ekkor nyílt a kapu és begurultak rajta. Tony bevezette Laney-t az ebédlőbe, ahol már várta őket az ízletes milánói makaróni. Helyet foglaltak, és kevés szó esett közben de megvacsoráztak. Előkerült egy üveg jó minőségű olasz bor is, ami hamar elfogyott. Egyre jobban kezdett felszabadulni a hangulat.

Hamarosan előkerül még egy üveggel, aminek az lett az eredménye, hogy Lane egyre közvetlenebb lett a férfival. Tony zenét kapcsolt és közelebb ült a nőhöz. Amint leült Lane se szó se beszéd megcsókolta. A férfi nem tiltakozott, sőt még egyre jobban ölelte szenvedélye tárgyát.

-          Akarlak – lihegte Tony mikor szétváltak ajkaik.

-          És miért akarsz? – kérdezte Lane kicsit rájátszva, hogy a férfi azt higgye, hogy megártott neki a bor.

-          Mert tényleg szeretlek, és feltett szándékom bebizonyítani neked – és most ő csókolt.

-          Mit ajánlasz? – nézett buján a férfira.

-          A szerelmemet, és a te kezedben lesz az irányítás.

-          Na rendben, kezdek kíváncsi lenni arra a híres vágyadra. Remélem van nálad gumi – állt fel az asztaltól.

-          Tessék? – követte Tony.

-          Akkor mondom a felállást. Hajlandó vagyok lefeküdni veled, de én irányítok. Nem veszem a farkad a számba, és nem is várom el, hogy orálisan kielégíts, de ha szexelünk a gumit megkövetelem, mert nem akarom kihordani egy hülye utódodat sem.

-          Jól hallok? – még mindig nem hitt a fülének.

-          Ha nem hiszed akkor én mehetek hazafelé is – vette fel táskáját és indult az ajtó felé.

-          Nem mész sehova, amíg nem enyhítem a szexuális étvágyadat – állta el az útját.

-          Van gumi is, mert anélkül nem vagyok hajlandó belekezdeni sem – jelentette ki.

-          Nyugodj meg drágám, minden a kívánságod szerint fog történni! – ölelte át a nőt.

-          Ajánlom is – jelent meg sejtelmes mosoly az arcán, és most ismét megcsókolta a férfit.

-          Gyere – húzta magával, mikor szétváltak ajkaik, álmai nőjét.

-          Előbb villantsd meg az óvszert, mert ha netán felizgatnál, de nincs nálad akkor én morcos leszek, hogy kielégítetlenül ér véget számomra az este – állt meg Lane.

-          Kövess és meglátod. – húzta fel az emeletre. Lane egyenlőre követte, de nem volt ínyére a dolog. Hamarosan megérkeztek egy ajtóhoz, amin betessékelte a nőt. Lane szétnézett és meglepetten vette tudomásul, hogy ebben a hálószobában nincs semmi giccs.

-          Akkor mutatsz nekem egy kis csomagot vagy nem? – húzta végig ujját Tony mellkasán, igyekezett ujjával a férfi mellbimbója körül körözni.

-          Pillanat kedves – kapta el a kezét és vezette az ágya mellett lévő éjjeli szekrényhez, majd annak legalsó fiókjából kivett egy szürke kis csomagot. – Elégedett vagy? – ölelte át, miközben lassan ringatta.

-          Azt nem mondanám – törte meg a romantikát.

-          Akkor itt az ideje, hogy tegyek ellene? – nem hagyta elvenni romantikus hangulatát. Levette a nő szemüvegét és beletúrt a hajába. Szenvedélyes csókban forrt össze ajkuk. Ezután Tony keze egyre lejjebb csúszott, egészen a csípőjéig, ahol irány váltott, de a blúz alatt haladt felfelé.

-          Nem lenne egyszerűbb levenni? – kérdezte Lane, miközben megszakította a csókot.

-          Ahogy óhajtod – majd lassú mozdulatokkal lehúzta róla a könnyű ruhadarabot. A melltartón keresztül is látható volt, hogy a nő bimbói szeretnének némi kényeztetést. Ezért nyúlt is a háta mögé, hogy kikapcsolja a kicsiny mellek börtönét.

-          Várj még vele! – kapta el a kezét, és a saját kezét a férfi mellkasára tette. – Nem gondolod, hogy le vagy maradva? – kacsintott rá kacéran.

-          A te élvezeted előrébb való – csókolta végig a nyakát.

-          Az olyan lenne, mintha egyedül csinálnám, ahhoz meg semmi kedvem. Látni akarom azt a kidolgozott hasfalat és izmokat, amit a gimiben a versenyek során mikor úsztunk – ellenkezett. És tényleg mindketten akkor alaposan megnézték egymást a testhez simuló úszódresszekben.

-          Mik ki nem derülnek, ha ezt tudom, akkor gyakrabban edzetem volna akkor mikor te – mosolygott, és kibújt ingéből.

-          Látom, nem tunyultál el nagyon a vállalatvezetésben – simogatta meg az izmos mellkast, ami elé tárult.

-          Nem akartam, hogy kárba vesszen az a sokévnyi úszás, ezért inkább szabadidőmben tovább folytattam – lelkesült kicsit be.

-          Akkor itt az ideje folytatnod a kényeztetést, de a melltartó marad – nézett mélyen a férfi szemébe.

-          Legyen óhajod szerint – és szájával elkezdte bebarangolni Lane felsőtestét. Laney érezte, hogy egyre jobban felizgul az érintésektől, már régen volt férfival, csak egy egy éjszakás kalandot akart. Elhatározza, hogy kihasználja a férfi készségességét, miszerint minden az ő ízlésének megfelelően fog alakulni.

-          Azt hiszem itt az idő vízszintesbe helyezkedni! – és elvált a teljesen a férfi testétől, majd lassú mozdulatokkal előrehajolt, hogy látszódjon dekoltázsa, miközben lehúzta sportcipőjét. Ezután felegyenesedett és farmerját kezdte el kigombolni, mikor végzett ezzel a férfira emelte tekintetét. – Nem akarsz segíteni? – kérdezte. Tony egyből értette a célzást és odalépve hozzá kisegítette a nadrágból.

Ezután Lane hátat fordított neki és haját oldalra húzta, ezzel jelezve neki, hogy megszabadíthatja melltartójától. Tony természetesen nem tétlenkedett, és egy pillanat múlva már ez a ruhadarab is a földre hullott. A férfi hátulról átölelte, és vállait, míg kezével melleit kényeztette. Laney nagyokat sóhajtott, miközben érezte, hogy Tony vágya egyre nagyobbra ível.

-          Tetszik? – lihegte a nő fülébe.

-          Fogjuk rá – válaszolta gonoszan Lane, majd kibontakozva az ölelésből az ágyhoz sétált és lefeküdt rá. – Na mi lesz, nem követsz? – kérdezte kacéran.

-          Még gyönyörködöm a látványban – meredt a nőre.

-          Azt hiszem majd lefényképezem neked, és elküldöm postán, ha ez neked az élvezet – ezután felállt, és öltözni készült.

-          Ácsi, attól, hogy kiélveztem a látványt, attól még nem jelenti, hogy ennyi – fogta meg a nő csuklóját és visszavezette az ágyhoz.

-          Ajánlom, hogy ne ennyi legyen – helyezkedett vissza az ágyra.

-          Megnyugodhatsz, nem fogod megbánni – közeledett hozzá.

-          Nekem kell mindig mondanom, ha levehetsz egy ruhadarabot? – kötekedett Lane.

-          Mennyivel csatlakozhatok hozzád? – érdeklődött.

-          Egy alsónadrág elég lesz, és megszabadíthatnál a zoknimtól – emelte fel egyik lábát, ami így belátást engedett bugyijához. Tony gyorsan kibújt nadrágjából, majd megszabadította mindkét zoknijától.

-          Olyan régen vártam már erre kedvesem, ma minden álmom teljesül – hasalt a lány mellé, és kezeivel mellét kényeztette, amíg lustán csókolóztak.

-          És mi mindenről ábrándozol? – kérdezte két csók között.

-          Hogy végre benned lehetek, minden porcikádat érinthetem – kezdte el a sorolást, majd szájával lejjebb haladt. Nyelvével alaposan bejárta mindkét mellett, majd az alá vándorolt. Köldökét rendesen körbenyalta, majd apró puszikkal haladt lefelé szeméremajkaihoz. Gyengéden lehámozta róla a rajta lévő bugyit majd végig csókolta combjai belső felét. Lane nagyokat sóhajtott. Először végig nyalta a szeméremajkakat, majd a hüvelybejáratot. Nyelvét ujjaival váltotta fel, míg nyelvével áttért a nő csiklójának kényeztetésére. Lane egyre nagyobbakat nyögött míg el nem élvezett. Tony várt pár percet, amíg kedvese lenyugszik közben szabad kezével simogatta a ziháló testet. A nő egy kis erőt gyűjtött majd a férfi fölé kerekedett. Ott aztán végig csókolta az izmos felsőtestet, míg egyik kezével megragadta az alsógatyában feszülő férfiasságot. Most Tonyn volt a mély sóhaj sora.

-          Azt hiszem, hogy itt az ideje, hogy te is élvezhess kicsit. Húzd fel a védőöltözetet, majd felőlem rendben – csókolta meg a férfit, majd leszállt róla és mellé feküdt, de karjaival támasztotta magát. 

-          Végre – lett izgatott Tony, és gyorsan megszabadult a rajta lévő utolsó ruhadarabtól, majd kapkodva felbontotta az óvszert, és felhúzta. A nőre hasalva mohón kapott annak szája után, miközben kezeivel a selymes combokat nyitották szét, majd csípőjét megemelve a megkezdte a behatolást.

Lane egy pillanatra elszörnyedt, mikor meglátta Tony hímtagját, mivel soha nem járt még benne ekkora farok. Nem volt már régen szűz, de eddigi életében nem sok szexpartnere volt, és ők sem voltak azok a gigantikus mérettel rendelkező férfiak.

Tony érezte a nő megmerevedését, mikor ráhasalt és megcsókolta. Méretes szerszámát mikor vaginájához illesztette rájött, hogy mi a baj. A nő nagyon szűk volt, akár egy szűz, de tudta, hogy nem az, mert egy volt haverja vette el neki, akit azután laposra vert, mert a lányhoz mert érni. De már ez a múlté, és olyan mintha ő vehetné el a lányok által oly gondosan őrzött kincset. Először csak körözött a bejáratnál, majd csak a makkot engedte be. Lane hálás volt ennek a gondos behatolásnak, és jobban felhúzta térdeit, miközben igyekezett minél nagyobb termeszben tartani lábait. Tony apránként haladt befelé, és végül tövig a lányban volt. Lane hatalmasat sóhajtott, és ölelte magához a férfit. Tony lassan elkezdett mozogni, kezdetben aprókat, majd egyre többet engedet ki majd nyomta vissza a nőbe. Lane remegett a gyönyörtől, nem élt át még ilyet eddigi partnereivel sem. Hamarosan megfeszültek a hüvelyizmok és hatalmas sikoltozás közepedte elment. Tony folytatta a kefélést, de Lane rászólt.

-          Állj le – lihegte.

-          De miért? – lett csalódott az arca.

-          Úrinő szeretnék lenni – mosolygott pajkosan.

-          Hogy mi? – nézett értetlenül.

-          Lovagolni akarok – csókolta meg először szívből.

-          Miért nem mondtad, hamarabb, hogy pózt akarsz váltani? – nevetett, majd azzal a lendülettel átfordult vele.

-          Azt hiszem, így jó is lesz – jelent meg egy őszinte mosoly, és elkezdte ringatni a csípőjét Tony farkán.

-          Mindent érted – simogatta meg a nő combjának külső felét.

-          Azt hiszem van itt valami amivel kényelmesebbé tehetnénk – jött egy kacérabb mosoly, és a férfi kezeit csípőjére húzta. – Segíts, nyomj a farkadra, mert még ekkorát nem lovagoltam meg! – lihegte, miközben gyorsította a tempót.

Tony eleget is tett a kérésnek és kezeivel minden leereszkedéskor nyomta a nőt a falloszára, amivel csak annak gyönyörét fokozta. Lane belefeledkezett a kimértségbe és távolságtartásba, és végre elkezdte élvezni a férfivel való szexet. Kezeivel belemarkolt partnere mellbimbóiba és minél közeledett az újabb beteljesülés annál erősebben markolta azokat. Tony már ordított a fájdalomtól, amit a nő okozott neki, de ezeket elnyomták Lane örömteli sikolyai. Az utolsó rángásoknál a férfi mellkasára borult.

Tony megsimogatta szerelme hátát, aki közben ott lihegett rajta. Lane lassan kezdett megenyhülni, és a könyörületesség szikrája kezdett megmutatkozni rajta.

-          Jól éreztem, hogy eddig még te nem mentél el? – kíváncsiskodott.

-           Teljesen – lehelt egy apró csókot Lane homlokára.

-          Mivel úgy érzem kezd megártani a bor, mert máskülönben nem mondanám ezt, de mégis megteszem. A következő pózt te választod meg és addig tart, amíg el nem élvezel. Mit szólsz hozzá? – érdeklődött, miközben felemelte a fejét és a férfi szemébe nézett.

-          Rendben, de állnod kell – simított ki néhány kóbor tincset az arcából.

-          A kutyapózra gondolsz? – érdeklődött.

-          Nem ott térdelsz. Gyere, és megmutatom – emelte le magáról, és felálltak és az egyik falhoz sétált vele.

-          Hogyan tovább? – kíváncsiskodott.

-          Fordulj meg, és támaszkodj a falhoz! – utasította, majd mögé került. – Állj terpeszbe és pucsits. – jött a következő instrukció. Lane jó kislány módjára megtette, Tony pedig a lyukához illesztette férfiasságát és keményen benyomta az elé táruló punciba. Kezdettől fogva vadul mozgott benne, miközben ugyanezzel a hévvel a melleit markolászta, így magához ölelve. Lane csak vergődött a gyönyörtől, amit Tony okozott neki, már szinte alig bírta tartani magát, és ezt partnere is érezte. – Figyelj kicsim menjünk vissza az ágyra! – javasolta.

-          Jó – lihegte. Tony ismételten kihúzta farkát a nőből, majd felkapta, és az ágyra helyezte. Ezután fölé kerekedett és vadul csókolta, ezzel elterelve Lane figyelmét arról, amit odébb művel. Ugyanis levette az óvszert, mert azzal nem érezte a lány forró lyukát. Ezután ismét felnyársalta.

-          Élvezed? – kérdezte gonoszan, miközben lefogta a nő mindkét karját.

-          Valami olyan furcsa – mondta.

-          Eltávolítottam a gumit – vigyorgott Lane arcába.

-          Szemét – vesztette el a varázsát az egész, és igyekezett lelökni magáról.

-          Nyugodj meg kincsem, már élveztél, úgyhogy most rajtam a sor – csókolta meg hosszan, de Lane nem engedte. Igyekezett megszabadulni a rajta lévő tehertől, miközben Tony egyre vadabbul döfködte. Arcán egyre jobban kezdett megjelenni a kéj. – Kedves te is élvez, mindjárt elmegyek, tarts velem! – mondta Tony, miközben próbált még uralkodni az élvezeten nem túl nagy sikerrel.

-          Álmodj csak te disznó! – felelte megvetően.

-          Ma éjjel még együtt fogunk élvezni – és hatalmas ordítással kísérve a nőbe élvezett, majd fejét annak mellei közé fúrta.

-          Hogy lehetsz ennyire szemét?! – ütött rá a fejére Lane mikor az elengedte a kezeit.

-          Nyugodj meg, hozattam esemény utáni tablettát, és amúgy sem vagyok nemi beteg. Feltételezem te sem – emelte fel fejét, hogy a nő szemébe nézhessen.

-          Muszáj rajtam tehénkedned? – tért vissza az eredeti gúnyos hangnem.

-          Nem, de mégis szükséges, mert te azonnal elmennél – adott egy apró csókot Lane ajkaira.

-          Mintha nem ez lenne a legésszerűbb? Még csodálkozol? – háborodott fel még jobban.

-          Adni akarok neked valamit, és lenne még pár megbeszélni valónk – simogatta meg az egyik mellét.

-          Na idefigyelj és ha azt mondanám, hogy végig hallgatom, amit mondani akarsz miközben felöltözöm? – lett egyre cinikusabb.

-          És mit szólnál inkább valami máshoz.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.