Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ki lehet az a titokzatos barát, avagy a megbízás

2009.09.19

Phil időre ott is volt főnöke irodájában. Tony bánta, hogy egy órát mondott, mivel alig tudta kivárni, hogy alkalmazottja megérkezzen. Mikor letelt az egy óra, Tony furcsállta, hogy testőre nem lépett be azonnal az ajtón, mivel híres volt arról, hogy halál pontos. Aztán kintről veszekedést hallott:

- Ugyan már engedjen be! Már vár rám – ez Phil volt.

- Értse meg, hogy nem mehet be, mivel nem szerepel Mr. Stagdel határidő naplójába, így nem engedhetem meg, hogy bemenjen. Ha tovább akadékoskodik akkor hívom a biztonságiakat – fenyegetőzött.

- Én is közéjük tartozom, úgyhogy engedelmével én mentem – Tony ekkor fellélegzett.

- Egy francokat – állta el az útját, elég nagyot ütközött az ajtó. Főnökükben ekkor ment fel a pumpa. Felállt asztalától, és feltépte az ajtót.

- Mi folyik itt? – kérdezte dühösen.

- Uram ez az ember nem érti meg, hogy önhöz csak előzetes bejelentés után lehet csak bemenni – próbált mentegetőzni a titkárnő.

- Én hívattam, és most miattad késett. Vissza a munkához, gyerünk! – parancsolt rá éktelen dühösen.

- Igenis – hajtotta le a fejét, és ment vissza asztalához.

- Harapós ma valaki, mégsem volt olyan kellemes azzal a kis nővel tegnap? – vigyorgott Phil.

- Pofa be, és nyomás befelé! – parancsolt rá morcosan.

- Rendben főnök – emelte fel védekezőn a kezét, majd bement az irodába, és bezárta maga mögött az ajtót.

- Ülj le, fontos megbízásom van számodra! – ült vissza székébe.

- Mit kellene tennem? – komolyodott meg.

- Laney ma valami barátjával találkozik, én nem tudok róla semmit. Kövesd megint és jelentsd, hogy mikor merre járnak! – mondta el a feladatát.

- Ennyire nem bízol benne? – érdeklődött.

- Csak attól tartok, hogy túlságosan sok Mealorie vér szorult belé – sóhajtott Tony.

- Nekem nem úgy tűnt, ez a nő őszinte. Szerintem még ő is bizalmatlan irántad, lehetnél türelmesebb is. Viszont mivel nekem nincs más feladatom, ezért megyek és szemmel tartom szíved hölgyét. Tudsz valamit, hogy most hol van?

- Ha minden igaz a lakására ment – bólintott, és egy cetlit nyújtott át.

- Tartsam szemmel, és értesítselek, ha felbukkan a titokzatos barát? – vette el a papírt.

- Ahogy mondod, most pedig munkára – adta ki az utasítást.

- Majd hívlak – intett, és elhagyta az irodát.

Phil napja elég unalmasan telt, előbb hazament és átöltözött, hogy ne öltönyben kövesse a nőt, aki híres volt nem éppen hivatalos stílusáról. Ezután elment a megadott címhez, és megkezdte a feladatát. Lane lakása előtt várakozott egy elsötétített ablakú kocsiban. A testőr sejtette, hogy a nő otthon van, mivel annak kék minije a ház előtt parkolt. Fél hétkor lépett ki a társasház ajtaján Lane, és beült autójába. Miután elhajtott, Phil is utána eredt. Ez nehezebb feladatnak bizonyult, mint gondolta, mert Lane féktelenül vezetett száguldozva a kora esti forgalomban. Hirtelen egy bárhoz fordult le, majd menet közben megölelt pár embert.

- Ajjaj – mondta maga elé Phil, majd miután látta, hogy bement a nő, ő is kiszállt és bement a bárba. Mikor bement látta, hogy Lane a pultnál vesz egy kólát, és a biliárdasztalok felé veszi az útját. Szétnézett, mintha keresne valaki, és azután, hogy megtalálta, boldogan ment oda egy rózsaszín ingű, szemüveges férfihoz.

- Szia – köszönt vidáman Lane, és megölelte a férfit, majd megpuszilták egymás arcát, mint valami középiskolás barátnők.

- Üdv – köszönt a férfi.

- De bőbeszédű vagy ma – tette le italát, majd levette kabátját.

- Neked kell mesélned, hogy miért is kell a tanácsom – felelte tárgyilagos nyugalommal.

- Ez igaz – vett el egy dákót.

- Na akkor elkezded? – türelmetlenkedett.

- Az a helyzet, hogy megkérték a kezem – mondta ki.

- Hát ez csodás, és ki az a vakmerő? – lett sokkal jobb kedve.

- Éppen ez a baj. Üzleti házasság lenne, hogy keresztbe tehessen apámnak, és ezzel én is borsot törhetek az orra alá – vakarta a tarkóját.

- Ebbe nem szabad bele menned – ellenkezett.

- Tudom, de az a baj, hogy sokat ígér. Szóval megkapom az újságot ahol dolgozom, és cserébe feleségül akar venni, hogy bekebelezze apám cégét. Mellesleg azzal jön, hogy neki nem egészen érdek lenne ez a frigy, mivel gyengéd érzelmeket táplál felém, ami számomra abszurd és nevetséges – részletezte.

- Szóval szerelmet vallott neked? – hitetlenkedett.

- Valahogy úgy – bólintott.

- És ismerem ezt a gáláns üzletembert? – kíváncsiskodott. – Bár nem tudok a MIC ellenségei között, aki ismer téged, és még feleségül is vehetne, főleg, hogy beléd van zúgva – töprengett.

- Ebben én sem hiszek, hogy valóban szeret, mivel szerény véleményem szerint hazudik. Amúgy, te is ismered – fogta meg a fejét.

- Ki az, az istenért? – lett egyre érdeklődőbb.

- Kapaszkodj meg. Tony Stagdel tegnap és ma szerelmet vallott nekem – támaszkodott az asztalhoz. Közben Phil értesítette főnökét, hogy hol van menyasszonya.

- És te mit feleltél? – kerekedett ki a szeme.

- Felpofoztam először, de utána nagy hülyeségeket csináltam – pirult bele egyre jobban.

- Talán igent mondtál? – húzta fel a szemöldökét.

- Addig nem engedett ki a fürdőkádból, amíg rá nem bólintok, de ennél is szörnyűbb, hogy tegnap lefeküdtem vele – vörösödött el teljesen, miközben az asztal zöld borítását fixírozta.

- Hm, ez durva – sóhajtott nagyot. – És legalább jó volt? – kérdezte kaján vigyor kíséretében.

- Ez a legrosszabb, hogy élveztem. Hiába hangsúlyoztam, hogy alkalmi szexet akarok, ezzel jöttem ma el a házából – mutatta fel bal kezét, rajta a gyűrűvel.

- Hűha – mondta elismerően, miközben megvizslatta barátja kezét.

- Tudom, még hamisítványnak is nagy – mosolygott.

- Azért nem kell ilyen szigorú lenni. Nézesd meg valaki hozzáértővel! – tanácsolta.

- És Stagdellal kapcsolatban, mit tanácsolsz? – komorult el ismét.

- Hogy őszinte legyek szerintem hiba lenne hozzá menned, mert mi van, ha ez is Isa és az ő gonosz tréfája, hogy ismét lejárassanak, mint a suliban? – világított rá a dologra.

- Én is gondoltam erre, de nem vagyok benne teljesen biztos. Tudod tegnap az a szenvedély, amivel kényeztetett, olyan furcsa volt, hogy nem éreztem semmi ártó szándékot – pirult bele a mondatba.

- Lane, nehogy azt mond, hogy tetszik! – kerekedtek ki a szemei.

- Csak jól esett tegnap az a kényeztetés, amit kaptam tőle, őszintén, a bőröm még mindig belebizsereg, ha eszembe jutnak a történtek – magyarázta.

- Aha értem, tetszik. És mesélj, mennyit változott? – ült le egy bárszékre, ami az asztal mellett volt.

- Külsőre nem sokat, még mindig jó képű, na meg még mindig olyan izmos – pirult bele.

- Nosztalgikus, mikor voltak az úszóversenyek a suliban, én is megfigyeltem milyen kidolgozott teste van – vigyorgott a nőre. Ekkor még nem tudták, de Tony megérkezett és csatlakozott Philhez, aki egy kis félreeső asztaltól figyelte őket.

*

Szia – köszönt Phil, miközben kezet fogtak.

Szia, hol vannak? – kérdezte, miközben leült.

Ott – mutatott az egyik biliárdasztal felé, ahol menyasszonya és annak barátja beszélgettek, miközben egy-egy dákót tartottak maguk mellett, mint akik játszani akarnak.

Aha megvan. A fene a pont háttal van az ürge, nem tudom ki lehet – bosszankodott Tony.

Ízlése az nincs – ivott bele sörébe.

Hé szolgálatban vagy! – szólt rá idegesen.

Egy bárban vagyunk és nem akarok feltűnést. Jobb lenne, ha vennél te is egy korsóval, és úgy tennénk, mint valami régi haverok söröznek – oktatta ki.

Lehet benne valami igazad – bólintott. – Akkor igazán hozhatnál nekem egy sört, majd holnap megadom az árát.

Nagyon vicces – majd felállt, és a pulthoz sétált egy korsó folyékony kenyérért. Közben Tony árgus szemekkel figyelte a beszélgetőket.

*

- Tudod, hogy bolond vagy? Bár ugyanezt mondtam neki – nevetett Lane.

- Igazán észrevehetted volna, hogy sok mindenben azonos az ízlésünk picinyem – csípte meg játékosan a nő arcát, aminek hatására pár méterrel arrébb Tony nem igazán örült.

- Most komolyan te mit tanácsolsz? – tűnt el arcáról a vidámság minden jele.

- Nos ez nehéz, én azt mondom legyél óvatos, de legfőképpen azt, hogy ne bíz meg benne. Emlékszem nem volt soha az a megbízható egyén – vált zordabbá az ő arca is.

- Ez, magától értetődő – bólintott, miközben felrakta a golyókat.

- Akkor mit is akartál tőlem igazán? – tárta szét a karját.

- Azt akartam megtudni, hogy ha belemegyek ebbe a veszélyes játékba, akkor segítesz nekem kijutni, ha felforrósodna a helyzet? – sétált közelebb barátjához.

- Ez csak természetes, már a suliban is vigyáztunk egymásra. Te megvédtél engem a fiúktól, és a divatdiktátor nővéredtől, és meg visszaszóltam Isa udvartartásának, mikor beléd kötöttek – mosolygott a nőre.

- Mi is lenne veled nélkülem? – mosolygott ő is, majd hirtelen megölelte a vele szemben lévő férfit.

- Erre valók a barátok – fogadta az ölelést, és megsimogatta a nő hátát.

- Mindjárt jövök, csak ki kell mennem – bontakozott ki az ölelésből Lane.

- Menj csak, utána lejátsszuk ezt a partit? – mutatott az asztalra.

- Ez csak természetes – azzal elment az illemhelyek felé. Tony csak erre a pillanatra várt, és gyorsan odament ahhoz az asztalhoz, amit eddig figyeltek.

- Beszélnünk kell! – mondta parancsolóan.

- Igen? Akkor mondjad! – nézett fel Tonyra.

- Sanders? – csodálkozott Tony.

- Én is örülök neked Stagdel – bólintott.

- Most kijössz velem a parkolóba, ahol nincs ilyen hangzavar, és elbeszélgetünk néhány dologról. – mondta dühösen.

- Jó, de fogd rövidre, mert még nekem játszmám lesz – mutatott az asztalra.

- Nyugi, nem venném a szívemre, ha lekésnéd – felelte gúnyosan.

- Valahogy nem tudok neked hinni – azért követte.

- Akkor igazán elmondhatnád, hogy miért hajtottál rá a menyasszonyomra? – fordult vele szembe, mikor kiértek a parkolóba.

- Micsoda? – háborodott fel.

- Ne játszd az értetlent Adam! Láttam, hogy letapiztad ölelés közben te kis perverz – ütötte meg.

- Te teljesen megőrültél. Laney csak a tanácsomat kérte veled kapcsolatban te állat – állt fel, miközben megtörölte vérző száját.

- És miben kellene Lane-nek a te tanácsod? – kapta el a gallérját.

- Erről sajnos nem adhatok felvilágosítást, tudod az ügyvédi titoktartás. – próbálkozott könnyed hangnemet megütni.

- Nem középsuliban vagyunk, hogy így beszélj te kis köcsög. Válaszolni fogsz, és ajánlom őszintén, mert esküszöm nem állok jót magamért – és megint akkorát ütött, hogy Adam a földön kötött ki. Ekkor megcsörrent egy mobil Adam zsebében. Kapkodva kapott utána, és ahogy tudta felvette.

- A parkolóban, kérlek siess! – mondta kétségbeesetten.

- Te idióta – lökte ki a kezéből a készüléket.

- Ha jól gondolom, Lane volt – szólt közbe a testőr.

- Már hiányol – vigyorgott rájuk Adam, véres fogsorával.

- Ezt még megkeserülöd! – és mint egy elszabadult vadállat ököllel ütni kezdte volt iskolatársát.

- Itt meg mi folyik? – érkezett meg Lane.

- Végre – lihegte Adam a földön fekve.

- Te jó ég – ijedt meg a nő, mikor meglátta legjobb barátja arcát vérben úszva. Aztán vőlegényére emelte a tekintetét. – Ezt te tetted? – kérdezte vészjósló hangon. Tony csak bólintott, és hátrált egy lépést.

- Hagyd! – szólt közbe Adam. – Szerintem ezzel választ kaptál a kérdésre.

- Szerintem is, na gyere segítek – hajolt le a földön fekvőhöz, és segített neki felállni, majd vőlegényéhez fordult. – Később beszélünk – majd, mint előző nap, megint hozzávágta az eljegyzési gyűrűt.

- Ne – ment volna utána, de Phil elkapta a karját.

- De – nem fordult meg, de hallani lehetett a hangján, hogy zokog. Ezután Adammel elmentek az kék minihez, és beszálltak. Laney olyan gyorsan hajtott el, ahogy csak tudott.

- Most aztán teljesen elástam magam előtte – sóhajtott nagyot Tony, miközben a távozó nőt nézte.

- Úgy is lehet mondani – veregette hátba Phil, majd elindult a járműve felé.

- Figyelj csak az este további részére kimenőt kapsz – ajánlotta fel.

- Nem kell, majd elteszem máskora. Inkább megbizonyosodom róla, hogy tényleg haza mész-e, vagy balhézol még valamit Lane-nel.

- Szándékomban áll meglátogatni, és meggyőzni őt az igazamról – felelte eltökélten.

- Szerintem, pedig hagyd hagy dühöngje ki magát, mert ha most odamész, csak ránéz a kis rózsaszín inges haverjára, és soha az életben nem bocsát meg neked. – bölcselkedett.

- Mit kellene tennem? – érdeklődött.

- Menj haza, fürödj meg, és igyál egy jó konyakot, majd feküdj le aludni! – tanácsolta.

- Mond csak mióta is hallgatok rád? – fordult vissza.

- Amióta én sokkal hidegebb fejjel tudok gondolkodni, mint te. Tudom, kell neked az a nő, de így nem fogsz elérni nála semmit. Nem olyan, mint az előző kalandjaid, de ha jól vettem ki, akkor most őt el is akarod venni. Akkor ne bánj vele kalandként!

- Szerencséd, hogy nem testőrömként, hanem haveromként tekintek rád már egy ideje – ment autójához.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.